Szuperhősök Hellászban 4. rész - Pénelopé, a leleményes PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csehy Zoltán-Polgár Anikó   
2019. február 24. vasárnap, 18:44

 

Múltkor Odüsszeuszról meséltem, most elmondom a felesége, Pénelopé királynő történetét. Pénelopé a hitvesi hűség mintaképe, s férjéhez hasonlóan ő is rendkívül találékony és okos volt.

 

Boldog házasság

Pénelopé apja a gazdag Ikariosz, anyja pedig Periboia volt. Miután Odüsszeusz feleségül kérte, Ithakában és pár környező szigeten uralkodtak. A kis birodalom kettejük szorgos munkájának eredményeképp gazdag, jelentős országgá vált.

 

Húsz év várakozás

A békés, örömteli világ életébe azonban beleszólt a trójai háború. Tíz évig tartott, s Odüsszeusz még tíz évig bolyongott, míg végre hazatérhetett Ithakába. Pénelopé húsz esztendeig várt hűségesen, türelmesen. Ám ez a várakozás nem az unalom vagy a tétlenség jegyében telt! Férje kései hazatérése miatt elterjedtek az álhírek: talán a tengerbe veszett, talán felfalta valamelyik tengeri szörny, netán elevenen süllyedt el az alvilágban! Ithaka szigetén megjelentek a kérők, Pénelopé kezéért versengtek. Képzelhetitek, volt köztük nyalka piperkőc, harcedzett izompacsirta, falánk hájpacni, akadt pár mosdatlan szájú, erőszakos katona s nem egy tehetségtelen lantpengető is.

 

 

Pénelopé szövőszéke

Pénelopé rendre kikosarazta a kérőket, akik viszont nem hagyták magukat. Ostromot ostrom követett, s az asszony el is veszett volna, ha nem eszel ki valamilyen időhúzó fondorlatot. Legalább olyan leleményes volt, mint Odüsszeusz. Egymásnak teremtették őket az istenek! Kijelentette, hogy mihelyt megszövi apósa, Laertész halotti leplét, választ magának egyet a kérők közül. Három évig minden éjjel lefejtette azt, amit nappal megszőtt. A munka így nem haladt, a szövőszék viszont folyamatosan csattogott.

 

Télemakhosz

A kérők közben mulatoztak; felélték Pénelopé és Odüsszeusz vagyonát, lekaszabolták és megsütötték az állatokat, vedelték a bort, falták a sajtot és az olajbogyót. Kockáztak, versengtek, férfiasan hencegtek. Pénelopé és Odüsszeusz fia, Télemakhosz lassan férfivá cseperedett. Az anyja talán azért is húzta az időt, mert fia erejében bízott. Télemakhosz apja keresésére indult Athéné istennő segítségével. A kérők aljas terve az volt, hogy ha netán Odüsszeusz mégis él és hazatér, egyszerűen megölik. Télemakhosz élete is veszélyben volt.

 

  

 

A lelepleződés

A kérők megelégelték, hogy Pénelopé éjjel-nappal sző. Kilesték és rábizonyították, hogy munkáját folyamatosan megsemmisíti. Pénelopé kénytelen volt újabb cselhez folyamodni: megígérte, hogy választ a kérők közül, de csak hitegette őket. Azt mondta, aki Odüsszeusz utóda akar lenni, annak fel kell ajzania az ithakai király íját.

 

A titokzatos koldus

Csakhogy Odüsszeusz ereje isteni erő volt, földi ember megfeszíteni is alig bírta az íj idegét, nemhogy célba lőhessen vele. Odüsszeusz közben hazatért, ám Athéné istennő javaslatára öreg koldusnak álcázta magát, és tűrte a szemtelen kérők megalázó tréfáit. Ütötték-verték, porig alázták őt. Pénelopé megszánta a koldust, és ahogy a vendégnek kijár, a szolgájával megmosatta a lábát. Odüsszeusz öreg dajkája, mihelyt a koldus lábához ért, egy sebhelyről felismerte Odüsszeuszt. Az viszont megparancsolta, hogy titkolja el kilétét.

 

Az íjászverseny

Apollón ünnepén a királynő előhozatta Odüsszeusz íját, s kijelentette, az lesz a férje, aki a tizenkét fejsze fokán átlövi a nyílvesszőt. A hencegő kérők felajzani se bírták az íjat. Erre a koldus kérlelni kezdte őket, hadd próbálja meg ő is. A térdüket, a hasukat csapkodták a nevetéstől: ez lesz ám a komédia! Csakhogy hamar az arcukra fagyott a mosoly: a koldus felajzott nyila áthatolt a tizenkét fejsze fokán. Ekkor ledobta koldusgúnyáját, és láss csodát! A hencegők előtt Ithaka királya állt! Télemakhosz és apja sorra lenyilazták az elpuhult társaságot.

 

Pénelopé próbája

Pénelopé, noha semmit se várt jobban, mint férje hazatértét, tovább gyanakodott. Megparancsolta szolgáinak, hogy állítsák fel a király ágyát a trónteremben. Erre Odüsszeusz kijelentette, hogy az ő ágya mozdíthatatlan, mert az ágy egyik lába egy földbe gyökerezett olajfa. Nem az ágyat vitték be a hálóterembe, hanem a hálótermet építették az ágy köré! Pénelopé minden kétsége eloszlott. Boldogan ölelte magához férjét, hisz hálószobájuk titkát rajtuk kívül senki sem ismerhette.

 

Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:

 

Pénelopé szövőszékén

szövődik a fondorlat,

ennyi remek cselvetést

csak szerelmes gondolhat!

 

Pénelopé szövőszékén

szövődik a hit, remény,

Odüsszeusz sorsa, mint egy

jól sikerült költemény!

 

Pénelopé szövőszékén

szövődik a szerelem,

a hűség olívafája

ezer gyümölcsöt terem!

 

Legközelebb Iaszónról mesélek majd.

 

Kislexikon

Athéné – a bölcsesség, a tudományok istennője, a leleményes emberek segítője

Apollón – a fény, a zene és az orvoslás istene. Gyakran ábrázolták íjjal és nyílvesszőkkel. Ezüstíjúnak is nevezik. Újholdkor nyíllövő versenyt rendeztek a tiszteletére

Ithaka – görög sziget az Ión-tengeren

Laertész – Odüsszeusz apja. Fia hosszú távolléte annyira bántotta, hogy elhagyta a palotát, egy tanyára költözött. A kérők megölése után segített fiának, együtt fékezték meg a kérők bosszúra éhes rokonait

Trójai háború – mitikus háború, mely a görögök és a trójaiak között folyt a spártai Heléna elrablása miatt

 

Hellász News – Villáminterjú Pénelopéval

– Férje, Odüsszeusz akkor indult el a háborúba, mikor fiuk, Télemakhosz még csecsemő volt. Nem próbálta meg rábeszélni, hogy maradjon otthon?

– Fiatal házasok voltunk, és nagyon boldogok. Tudtam, hogy Odüsszeuszt egy eskü köti, ezért rábeszéléssel nem mentem volna semmire. Az eskü alól nem nagyon volt kibúvó, de ő mégis kieszelt valamit, hogy itthon maradhasson. Őrültnek tettette magát, egy lóval és egy ökörrel kiment szántani, de leleplezték. A csecsemő Télemakhoszt tették elé a földre, s mivel ő nem hajtott át rajta, nyilvánvaló lett, hogy ép az elméje.

– Igaz, hogy Ön rokonságban van a spártai Helénával, aki miatt a trójai háború kitört?

– Igen, unokatestvérek vagyunk. Heléna apja, a spártai király és az én apám testvérek. Odüsszeusz először Heléna kezére pályázott, de hamar felmérte, hogy velem jobban jár, mint csapodár unokanővéremmel.

 

Feladat

Az íjverseny napján Pénelopé felment a palota felső termébe, és kinyitotta a gondosan kulcsra zárt királyi kincstárat. Innen hozta elő Odüsszeusz íját és a tegezt, amelyben a nyilak voltak. A kincstárban az íj és a tegez mellett értékes ruhák, ékszerek, díszes edények, serlegek, rézből, vasból, aranyból és elefántcsontból készült tárgyak voltak. Te milyennek képzeled az ithakai palota kincseit? Rajzold le!

 

Csehy Zoltán-Polgár Anikó

 

Koncz Tímea rajzai

Módosítás dátuma: 2019. február 24. vasárnap, 19:10