Az alábbi versek Dénes György most megjelent kötetéből valók. Ide kattintva többet is megtudhatsz a könyvről és meg is rendelheted!
Mi van a padláson?
– Áron!
Mi van a padláson?
– Mi volna?
Szalonna.
– Van ott más is.
– Két veres nadrág is.
– Mi van még, Áron?
– Három vég vászon.
– Hát még?
– Játék.
Mamóka hajas babája.
Apóka réztrombitája.
– Akad ott más is.
– Kávédaráló, rézmozsár is.
No meg dédmami szátvája,
orsója, rokkája.
– Mi van még?
– Egy rozsdás biciklikerék.
A szarufára akasztva
pár csizma, mellette koszorú hagyma.
– Hát még?
– Árnyék.
Kilenc boszorkány bokázik
Kukorica, dinnye, tök,
vinnyognak az ördögök.
Egész éjjel gurigáznak,
kökénymagot hajigálnak.
Kukorékol fönt a kémény,
kilenc boszorkány bokázik,
a tizedik, Molnár Kata,
seprűnyélen vitorlázik.
Unkabékák karattyolnak,
szarufán csüng a bőregér,
habzó szájú komondorok
remegnek, akár a levél.
Világvégi palota
Világvégi
palotában
él egy király
egymagában.
Nagyon öreg,
nagyon árva,
foszladozik
gyöngypalástja.
Teste cingár,
foga sincs már.
Háza népe
mind elfogyott,
országa is
összerogyott.
Se muzsika,
se diadal,
mit ér most már
a hivatal,
a királyi
méltóság?
Beleesett
a kórság.
Se szakácsa,
se kuktája,
se kenyere,
se buktája.
Világvégi
palotában
el-elbusong
egymagában,
horgas ujján
számolgatja,
maradt-e még
néhány napja?
Mese, mese, meskete
Mese, mese, meskete,
kipattant a rózsa,
faluvégi angyalok
mennek a fonóba.
Fú a szellő, lengedez
Szösz király szakálla,
Csepű herceg táncikál
a tücsök dalára.
Mese, mese, meskete,
csillagok csacsognak,
a holdbéli halászok
kövicsíkot fognak.
Ég a gyertya, füstölög,
elszundít anyóka,
kertek alatt sompolyog,
tyúkászik a róka.
Matrka Simon rajzai