Folyók, tengerek, óceánok 3. rész - Az óceánok élővilága

 

Az élet a Földön az óceánokból indult – vagy 3,6 billió évvel ezelőtt. Mennyi idő az? Felfoghatatlanul sok! S ez az óriási vízmennyiség azóta is pótolhatatlan szerepet játszik a földi életben. Rengeteg élőlénynek, halaknak, rájáknak, apró planktonoknak és hatalmas bálnáknak az otthona. Élelemforrása a partok mentén élő emlősöknek, madaraknak – és megélhetést nyújt évezredek óta az embernek.

Az óceánok élővilága hihetetlenül sokféle. A víz hőmérsékletétől, a rajta átszűrődő napfény mennyiségétől és a vízben található tápanyagtól függ nagyrészt, hogy hol milyen élőlények és milyen közösségben találhatók benne. Egészen különböző a melegtengerek korallzátonyain és a hideg mélytengerekben az élet. A korallzátonyok rengeteg lénynek adnak otthont. A tengeri halfajtáknak is mintegy egyharmada az ilyen zátonyokon él. A hideg, sötét mélytengereket még ma is kevéssé ismerjük, de itt is van élet. Ez a világító medúzák, a fél méternél is nagyobb férgek és a baktériumok otthona.

 

Az oxigéntermelők

Az óceánok vizében hatezernél is több algafaj él. Ezek az apró lények felelősek a bolygónkon – a planktonokkal és a tengeri növényekkel együtt – a jó levegőért. Ők termelik a legnagyobb mennyiségben az oxigént, ami elengedhetetlen az élethez. Oxigéntermelésük egyensúlya azonban az utóbbi évszázadokban felborult. S mert már ők sem gyártanak eleget ebből a fontos elemből, vékonyodik a Földet körülvevő védőburok, az ózonréteg. Néhol már egészen elvékonyodott. Ezért beszélnek a szakemberek egyre többet a Nap káros ibolyántúli, UV-sugárzásáról, ami az ózonréteg védelme nélkül egyre erősebb a Földön, és megbetegíthet bennünket.

 

A Nagy-korallzátony

A legnagyobb korallzátony a zöld kontinens, Ausztrália északkeleti partjai mentén húzódik közel kétezer kilométer hosszan. Merülő csodának is nevezik, jó része ugyanis csak apály idején emelkedik ki a tengerből. Rendkívül sokféle állatnak és növénynek az otthona. Csak korallfajból vagy félezret számoltak itt össze a kutatók. De mázsányi súlyú óriáskagylók, méregtüskével védekező kúpcsigák, az ínyencek számára is igazi csemegét jelentő languszták s egyéb csodák is élnek itt.

 

  

 

A Nagy-korallzátony évtizedek óta a világörökség része. Védelme és megőrzése nemcsak tudományos szempontból s nemcsak azért fontos, mert ez a hatalmas terület rengeteg élőlénynek ad otthont, hanem mert Ausztrália partjait is ez a korallgát védi a Csendes-óceán pusztításaitól. Néhány nemzeti parkot is kialakítottak már rajtuk. Az óceánok vizének melegedésével azonban a korallzátonyok élete is veszélybe került.

 

  

 

Tudtad?

A korallok az óceánok sekély és meleg vizű részein telepednek meg a fenéken. Gyorsan szaporodnak, rákok, mészalgák, kagylók keverednek közéjük. Az évmilliók során a koralltelepek annyira megnőnek, hogy elérik a felszínt, és kibuknak a vízből.  A tengerből kiemelkedő korallszigeteken aztán előbb vagy utóbb a növényzet is megtelepszik.

A legnagyobb tengeri ragadozó, az óriás ámbráscet mindegyik óceánban előfordul. Nagy vándor, de leginkább a mélytengeri árkok és a hideg tengeráramlások vidékét kedveli.

Hihetetlenül sokféle medúza él a világ tengereiben. Egyes fajok csípése halálos is lehet.

A langusztát a Földközi-tengerben a tengerfenékre süllyesztett hálókkal vagy kosarakkal halásszák nagy tömegben.