Január nálunk a leghidegebb hónap, erősen lecsökken ilyenkor a hőmérséklet. Hideg van. Ám enyhül a fagy harapása, ha hull a hó. Fehér takaró borítja az erdőt-mezőt, védi a vetést a fagytól. Sok gyerek várt már erre a téli szünetben. Lehet szánkázni, síelni. De mi is ez a csodálatos képződmény a természetben? S vajon az állatok is örülnek neki?
A régi, ókori bölcsek úgy gondolták, hogy a hó akkor képződik, amikor „megfagy a felhő”. Ma már tudjuk, hogy a valóság egy kicsit más. A levegőben levő vízcseppek ugyan megfagyhatnak, ezt a csapadékot azonban fagyott esőnek hívjuk. A hópelyhek viszont a vízgőzből keletkeznek. Ahol elég hideg van a levegőben, a vízgőz ráfagy a különböző, lebegő szennyező anyagokra, és kialakul a hó- vagy jégkristály. Ha nem volna szennyeződés a levegőben, lehetne akár 40 fok hideg is, nem történne meg ez a csoda. Csakhogy parányi szennyeződések mindenütt vannak. A jégkristályra aztán újabb és újabb vízgőz fagy rá, és hullani kezd lefelé a Föld vonzóerejének hatására. A föld közelébe érve, ahol egyre melegebb van, egymáshoz tapad több kristály, és kialakul a hópehely.
A hóval borított határban könnyű észrevenni, ha megmozdul valami a dermedt világban. Jól tudják ezt az apró rágcsálók is, a mezei pockok, erdei egerek. Ha nem elég fürgék, könnyen galléron ragadja őket egy vadászó egerészölyv. Az egerészölyv valószínűleg kíváncsi teremtmény, mert szeret forgalmas utak, akár autópályák mellett ücsörögni a fákon. Mifelénk a leggyakoribb ragadozó madár. Télen az állománya ráadásul az északról érkező társaival is gyarapszik.
A nyest a hegyekben nyáron négyezer méter magasságba is felhúzódik, télen viszont gyakran beköltözik a városba, még az épületekbe is. Talán fázik? Nehezen hihető, hiszen vastag bundája jó hőszigetelő. Nincs elég ennivaló a hóval borított hegyekben? Az viszont könnyen lehet, hiszen az egér- és a madárhús mellett a nyest legjobban a gyümölcsöt szereti, és imádja a tojást. Abból pedig télen a hegyekben semmit sem talál.
Faluszélen, tanyák közelében a hóban görény nyomára is rábukkanhat a figyelmes arra járó. Ez a macskánál valamivel kisebb ragadozó ugyancsak szívesen tanyázik lakott helyeken, az ember közelében. Nappal megbújik az ólak, farakások, szalmakazlak alatt, éjjel jár vadászni. A görény néha megdézsmálja a tyúkólakat, de komoly pusztítást végez az egerek és patkányok közt is. Ezért sem haragszanak a gazdák, amikor a tanyájukon megtelepszik egy-egy ilyen bundás. Ha jól bezárják, a tyúkólba végül is nem tud bejutni. Nagyon erős, bátor és folyton éhes állat. Megfigyelték, hogy a magánál nagyobb mezei nyulat is el tudja kapni, és megöli. Nyáron békát is eszik.
Amikor télen a havas erdőben kirándultok, gyakran láthattok a hóban megmaradt lábnyomokat. Az arra portyázó állatok hagyták maguk után őket. Ha tudjátok, hogy melyik állat lábnyoma milyen, a nyomokból olvasni is tudtok. Kideríthetitek, merre jártak az egyes állatok élelem után, hol húzódtak meg nappal a jeges szél elől, hol éjszakáztak. Összeszámlálhatjátok, hogy a vadászok készítette etetők környékén milyen állatok és madarak fordultak meg. Hasonló nyomozást végezhettek a lakóhelyeteken a szemeteskukák környékén is a frissen hullott hóban. Valószínűleg ott se csak macska- és kutyanyomokat találtok majd.
Kérdezz!
Miért csak télen esik a hó?
Abban a magasságban, ahol a hópehely hosszú vándorútja megkezdődik – egy-kétezer méterre a föld felszínétől –, mindig fagypont alatt van a hőmérséklet. A felszín közelében viszont már nincs mindig ilyen hideg, sőt, nyáron nálunk akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet. Ezért nincs nyáron a melegben hó, télen pedig nem esik az eső, hanem havazik.
Tudtad?
A nyest bundáját régen sokra értékelték az emberek, meleg ruhát készítettek belőle. Horvátországban nyestbőrrel fizették az adót, s ma is kuna náluk a pénz, aminek a jelentése nyest. Szlavóniában a nyest még az ország címerébe is belekerült.
Feladat
Hóesésben figyeld meg a kezedre hulló hópelyheket! Hányféle formát látsz? Rajzold ide őket!