Gazdiiskola 5. rész - A felnőtt kutyákról

 

A kölyökkutyáknál természetes, hogy szinte ragad rájuk a tudás. De mi van később? Ha felnőnek, már nem taníthatunk meg nekik semmit? Szerencsére nem így van. Sőt! Még a kifejezetten idős kutyák is képesek a tanulásra. Azt persze ne várd egy öregebb ebtől, hogy ugyanolyan gyorsan tanul és lelkesen gyakorolja majd veled az újabb és újabb feladatokat, mint egy kölyökkutya. De rendszeres munkával még egy menhelyről örökbe fogadott idős kutyus rossz szokásain is tudsz csiszolni, javítani.

 

A menhelyről kikerült kutyusok sokszor bizalmatlanok, félnek, sőt, az sem ritka, hogy a félelem miatt agresszívan viselkednek. Ha ilyet tapasztalsz, a legjobb, ha nyugodt, határozott hangon tiltod meg a kutyának a rossz viselkedést. Valószínűleg elsőre nem fog rád hallgatni. De a legfontosabb, hogy te akkor se légy ideges, se mérges a kutyára, viszont légy vele nagyon határozott, az utasításaid legyenek egyértelműek és következetesek. Ez a siker kulcsa. Ha valamit tiltasz, azt tiltsd mindig, ha valamit megengedsz, azt legyen mindig szabad megtenni.

 

A kutyák nagyon érzékenyek a gazdáik hangulatára, így ha te ideges vagy, a kedvenced is az lesz. Ha viszont nyugodt maradsz, azzal sokat segítesz a kutyádnak abban, hogy ő is megnyugodjon.

A kutyák ‒ az emberekkel ellentétben ‒ nem foglalkoznak az emlékeikkel, nem rágódnak a múlt sebein. Pontosan ez a tulajdonságuk segít abban, hogy gazdáik a rossz szokásaikat kijavítsák. Ha nem méreggel, türelmetlenül, túlzott elvárásokkal tanítod, felnőtt vagy idősebb kutyád is képes lesz megváltozni és új dolgokat tanulni. Csak ragaszkodj a tervedhez, jutalmazz, ha jól csinálja a feladatát, és maradj mindig nyugodt, határozott. Még akkor is, amikor a kutyád rosszalkodik.