Folyók, tengerek, óceánok 6. rész - Az értől az óceánig

 

Mennyi apró ér, kanális, patakocska, folyó körös-körül a természetben! A lehullott csapadék, az olvadó hó, a felgyülemlett talajvíz, a források vize mind utat keres magának. A sziklákon csordogáló erecske a hegyről leérve patakká, aztán folyóvá duzzad a belefolyó sok víztől, s folyik, folyik tovább, mígnem hatalmas folyamként beleömlik a tengerbe vagy az óceánba.

A folyóknak fontos szerepük van a közlekedésben, áruszállításban, kereskedelemben, a mezőgazdasági területek öntözésében, az energiatermelésben. S így van ez évezredek óta.


A civilizáció bölcsője

Megfigyelték, hogy az első jelentős birodalmak mind folyók mentén alakultak ki. Egyiptom a Nílus mentén, Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók között, a Kínai Birodalom a Kék- és a Sárga-folyó mentén. Véletlen volna ez? Dehogy! Öntözés nélkül régen sem lehetett elég élelmiszert termelni. Csak ahol a folyóból biztosítani tudták a mezőgazdasági területek vízzel való ellátását, ott gyűlt össze nagyobb népesség és ott alakultak ki a városok és a nagy birodalmak. Ezért tartjuk az emberi civilizáció bölcsőjének a folyók mentét.

 

   

 

Ma is óriási területeket öntöznek a folyókból, főleg Ázsiában. Nyáron vagy aszályos időszakban csöveken keresztül vezetik a vizet az öntözőrendszerekbe, hogy a növényeket elássák az életet jelentő vízzel.


A legnagyobb folyók

A leghosszabb folyónak a Földön a legutóbbi időkig a Nílust tartották (6695 km). Afrika hegyeiben ered, délről folyik észak felé, és a kontinens legsűrűbben lakott vidékén beleömlik a Földközi-tengerbe. Rendszeresen kiárad a medréből, és lerakja termékeny iszapját. Ennek a termékeny iszapnak köszönhető, hogy itt alakult ki az első fejlett civilizáció, Egyiptom. Az egyiptomiak öntözőrendszereket és gátakat tudtak építeni már 4000 évvel ezelőtt is. A rendszer kiépítése és működtetése komoly szervezőmunkát igényelt, ez pedig elvezetett a birodalom kialakulásáig.

 

   

 

A legújabb mérések szerint a leghosszabb folyó a világon az Atlanti-óceánba ömlő Amazonas Dél-Amerikában (6850 km). De a legbővizűbb is ez, több víz folyik le rajta, mint a világ további három nagy folyóján, a Níluson, a Kék-folyón és a Mississippin együttvéve. A vízgyűjtő területe ugyancsak ennek a legnagyobb, a dél-amerikai kontinensnek csaknem felét foglalja el. A medre sok helyen 15-20 km széles. Óceánjáró hajók közlekednek rajta még az óceánparttól 3700 km távolságra is a kontinens belsejében. Hatalmas esőerdői a Föld legfontosabb oxigéntermelői, itt él a legtöbb növény- és állatfaj az egész világon.


Tudtad?

Az ókorban az egyiptomiak istenként tisztelték a Nílus folyót és áldozatokat mutattak be a tiszteletére.

Az Amazonas a görög mitológia harcos nőiről, az amazonokról kapta a nevét. Mégpedig azért, mert az első spanyol kutatót, aki a 16. században expedíciójával megpróbálta végigjárni a folyót, útja során harcos nők támadták meg.