Polgár Anikó versei

 

Zsugorító I.

 

Ha kiveszem a dinót a vízből,

összezsugorodik,

mindennap egyre kisebb:

aszott lesz a bőre,

kiszáradt, gyűrött és recés.

Félek, ha egészen apróra összemegy,

visszanő köré

s megint magába zárja a tojás.

 

 

Zsugorító II.

 

Míg alszom, mindig növök egy kicsit.

Ha nem alszom el, összemegyek.

Jövőre jó lesz rám a sínacim megint,

aztán visszatesznek a kiscsoportba,

bölcsibe megyek, totyogni fogok,

kihányom a zöldségpépeket,

a tejecskét megint megszeretem,

nagyokat kortyolok, büfizek, szundikálok,

anyához bújva csak pihengetek,

a kiságyban órákig hortyogok,

közben egyre hosszabb leszek,

egyre nehezebb is, anya tán el se bír,

kinövöm a babakocsit,

az autósülésből lábam földre lóg,

elfáradok a totyogásban,

egyhuzamban tizenkét órát durmolok,

a bölcsiből gyorsan átküldenek az oviba,

a kiscsoportból a nagycsoportba,

a nagycsoportból ballagás nélkül a suliba,

mehetek én is sítúrára, élményparkba,

reggelig tartó buliba,

úgy felpörgök,

hogy megint nem akarok aludni majd,

anya már végképp nem fog bírni velem,

akkor kezdek majd újra összemenni,

egy darabig minden oké lesz,

folyton-folyvást csak zsugorodom,

de a tejecskének megint csak

nem bírok ellenállni,

így barackmagnyivá sose töpörödöm.

 

 

Félresikerült rajzok

 

Ez nem víziló,

csak egy szétfolyt tintafolt.

 

Ez nem tigris,

csak egy letépett redőny csíkjai.

 

Ez nem meztelencsiga,

csak egy hosszúkás macskaürülék.

 

Ez nem petymeg,

csak egy gyűrött mosogatószivacs.

 

Ez nem kakas,

csak egy darabokra szaggatott felmosórongy.

 

Ez nem bálna,

csak egy behemót kék felmosóvödör.

 

Gyenes Gábor rajzai