Tóth Elemér versei tavaszra

Tóth elemér versei 

 

Csalogató

 

Mese, mese, meskete,

gyere ki a rétre,

sárga pitypangkalárist

fonok neked délre.

  

Mese, mese, meskete,

gyere föl a dombra,

meglessük, hogy délután

táncol-e a bodza.

 

Mese, mese, meskete,

gyere el a kertbe,

ha meglát, hát elpirul

fáján a cseresznye.

 

Mese, mese, meskete,

gyere be a házba,

tíz csillagból rántottát

sütök vacsorára.

 

Sándor, József, Benedek

 

Sándor, József, Benedek

kertünk alatt járnak,

zöld kötényt, zöld mellényt

osztanak a fáknak.

 

Sándor, József, Benedek

ajtónk előtt állnak,

virágos kis ruhát

hoztak minden lánynak.

 

Sándor, József, Benedek

küszöbünkre ülnek,

bunda, sál, nagykabát

fogasra kerülnek.

 

Tóth Elemér versei

 

Tavasz ez…

 

   Tavasz ez,

   kikelet,

rojtosodnak a rügyek.

   Halihé!

   Halihó!

       Csodás ez a

       riadó.

 

   Fű fakad,

   sugaras

fénnyel teli a patak.

   Halihé!

   Halihó!

       Kék az ég, és

       kék a tó.

 

   Minden ág

   versre kel,

a bodza is énekel.

   Halihé!

   Halihó!

       Tűz a nap –

       aranykohó.

 

   Tavasz ez,

   kikelet.

Vess el – én is kikelek!

   Halihé!

   Halihó!

       A határ

       csupa rigó.