A vizes helyek lakói

 

A folyók, tavak, a lápos, mocsaras helyek rengeteg állatnak és növénynek az otthona. De ha szennyezett a vizük, vagy éppen a kiszáradás fenyegeti őket, akkor bizony ennek a sok élőlénynek a lakhatása is veszélybe kerül, s jól teszik, ha időben elköltöznek onnan –  már ha van hova, és ha megtehetik.

 

A fekete gólya

Akárcsak testvérei, a fehér gólyák, ő is a vízjárta helyeket kedveli, ahol akad hal, béka, vízirovar bővel, s kedvére vadászhat.  Nem szereti, egyenest kerüli az ember közelségét. Még csak véletlenül sem telepszik meg a házak kéményén. Éppen ellenkezőleg, a csöndes, háborítatlan erdőségeket keresi a vizek mentén, és a nagy fák ágai közé rejti a fészkét. Ha akár csak a közelében is kivágnak egy fát, elhagyja az otthonát. Ezért a legnagyobb fenyegetés számára, ha irtják körülötte az erdőt. Védett madár!

 

A bölömbika

A nádas lakója. Fészkét is a nádszálak sűrűjébe rakja, s innen hallatszik tavasszal a hímek hívogató, mély, bömbölő hangja (erről kapta a nevét). Tollazatának színe jól elrejti őt a nádasban. Ha veszélyt érez, nyakát kinyújtva, hosszú ideig képes mozdulatlanul állni, és szinte észrevehetetlen. Nagyon igényes a lakóhelyére,  ezért a nádasok zsugorodásával, a bölömbikák száma is erősen csökken. Védett madár!

 

  

 

A tiszavirág

Nem virág, hanem rovar. Ám nyár elején, amikor a násztáncukat járják a Tisza felett, mintha millió virágot szórnának szét, úgy ellepi a víz felszínét a rengeteg rovar. Nagyon kényes a víz tisztaságára, így nálunk ma már valóban csak a Tiszán él. Korábban sok más kis folyónál is csodálhatták násztáncát az emberek.

 

A pelikán

Más szóval gödény. A folyószabályozások előtt, amikor még a mocsaras területek is kiterjedtebbek voltak, a Kárpát-medencében is költött. Ma már csak időnként kóborol errefelé a Duna deltavidékéről. Ott még nagy csapatokban fészkel. Nálunk sok település és család a címerében őrzi az emlékét.

 

     

 

A vízityúk

A vízpartok madara. Fészkét a sűrű parti növényzetben, a nádasban vagy egy vízen úszó szigeten építi meg. Táplálkozni viszont a vízre jár. A különféle vízirovarok a kedvencei, de bogyókat is szívesen fogyaszt. Nem válogatós és nem félős madár, könnyen alkalmazkodik a változó körülményekhez. Néha még a városi tavaknál is megtelepszik.

 

A mocsári teknős

Sík vidékek állóvizeiben, sűrűn benőtt erdei tavakban, holtágakban él. Nagyon jó úszó. A parttól messzebb soha nem megy el, a vízben úszó korhadt faágakon viszont szívesen pihenget. Az egyetlen őshonos teknős nálunk. Egy betelepített ékszerteknős agresszív életmódjával azonban lassan kiszorítja őt az élőhelyeiről.

 

Tudtad?

Az egykor nálunk is fészkelő rózsás gödény csőre végén egy piros csepp alakú kampó található. Innen terjedt el a hiedelem, hogy a pelikán a vérével táplálja a fiókáit. Ez a jelkép – a fiókáit vérével tápláló pelikán – került be több család és a református egyház címerébe is. A valósághoz annyiban közelít a hiedelem, hogy a fiókáit a pelikán a csőréből eteti, mert a csőre alatt lévő bőrzacskóban hordja nekik a vízből kifogott halakat.

 

Feladat

Fejtsd meg! Kire, mikor mondjuk a szólást, hogy iszik, mint a gödény. És miért éppen a gödénnyel példálózunk olyankor?