Tiszta levegő 7. rész - Mezők, rétek, legelők

 

A régmúlt időkben a mi vidékeink nagy részét sűrű erdőségek borították. Csakhogy az emberek állatokat neveltek, növényeket termeltek, és egyre nagyobb területen kiirtották az erdőt. Kellett a hely a legelőnek, a kaszálónak, a szántónak. Így jöttek létre, az emberi munka eredményeként a mezőségek.

 

A rét

A réten ezerféle illatos fű és virág nő, bogarak, lepkék, sokféle állat, madár talál itt védelemre és otthonra. Rendszeresen kell kaszálni vagy állatokat legeltetni rajta, mert ha ez elmarad, egykettőre elbozótosodik; megtelepszenek rajta a különféle cserjék, fák, és hamarosan visszaváltozik erdővé. A mélyebben fekvő réteket kora tavasszal gyakran elborítja az elolvadt hó, a talajvíz vagy a kiáradt folyó. Némelyik vizes, nedves, tocsogós marad még a nyáron is. Az ilyen a vízi madarak paradicsoma.

 

A nedves rétek

Egyre zsugorodik a mocsár- és láprétek, a nedves kaszálók, legelők területe. Lecsapolják őket, növény- és állatvilágukra nagy veszélyt jelentenek a környező mezőgazdasági területekről beszivárgó vegyszerek, de még a virágszedő kirándulók is. Holott az ilyen helyeken a virágok jelentős része védett.

 

 

A természetes rétek

Kevés helyen maradtak meg olyan rétek, amelyeket az ember nem hasznosít a maga számára. Ilyenek a mocsárrétek, a száraz gyepek vagy a havasi kaszálók. Ezeken a helyeken az emberek nem avatkoznak be a természet életébe, a növények és állatok háborítatlanul élnek egymás mellett.

 

A legelő

A legelők kora tavasztól késő őszig a házi állatok, a szarvasmarhák, kecskék, juhok birodalma. A falutól távol esőről, a magasan fekvő hegyi legelőről még éjszakára sem hatja haza a pásztor a nyájat, kint marad az tavasztól őszig. Szent György napja áprilisban jeles napnak számított régen. Hagyományosan ekkor hajtották ki tavasszal először az állatokat az istállókból a legelőkre.

 

 

A mező

A modern mezőgazdaságban arra törekszenek a gazdálkodók, hogy egyre többet termeljenek. Ezért a korábban még műveletlenül, parlagon hagyott földeket, a dűlők közti sövényeket, mezsgyéket, erdősávokat is felszántják és bevetik. Így jönnek létre a hatalmas szántók, az egyhangú mezőségek, amelyek már aligha nyújtanak védelmet annyi állatnak, rovarnak, mint korábban. Ezeket a szántókat aztán nagy mezőgazdasági gépekkel művelik, műtrágyázzák erősen, és ezzel elriasszák róluk a fészkelő fürjet, fácánt, foglyot, megmérgezik a nyulat, rókát.

 

 

Tudtad?

A vadvirágok nagyon hamar, pár órán belül elhervadnak, ha letépik őket, és víz nélkül maradnak. Ezért sem érdemes a természetben kirándulva virágot szedni. A vadvirágok természetes élőhelyükön mutatnak a legszebben, ott gyönyörködjetek bennük!