A dinók évmilliókkal ezelőtt kipusztultak a Földön, de kiterjedt rokonságukból ma is itt él velünk sokféle leszármazott. Ezek a kígyók, gyíkok, teknősök és a krokodilok – vagyis a hüllők. Szárazon és vízen, s legfőképpen meleg vidékeken élnek, egészen apró és nagy testű állatok is vannak köztük – vagyis nagyon sokfélék. Ám néhány tulajdonság egyformán jellemző valamennyiükre.

 

A hüllők közös jellemzői

Hidegvérűek – testüket nem képesek állandó hőfokon tartani; a környezet hőfoka szerint könnyen lehűlnek vagy felmelegszenek.

Testüket pikkelyek borítják (néhány teknős kivételével) – ez védi őket a kiszáradástól.

Legtöbbjük tojásrakó.

Ragadozók, csak kevés növényevő akad köztük.

Tüdővel lélegeznek.

 

Krokodilok

A ma élő állatok között a madarak (gondoltátok volna?!) és a krokodilok elődei voltak legközelebbi rokonságban a dinoszauruszokkal. A krokodilok a Föld legnagyobb testű állatai közé tartoznak. Akár 7-8 méteresre is megnőnek. Egész életükben (nemcsak a gyerekkorukban!) nőnek. Folyókban élnek, kitűnően úsznak. Nagyon falánk ragadozók, még egy zebrát, bivalyt is letepernek. Nappal a vízparton sütkéreznek, hogy a vérük felmelegedjen.

 

  

 

Teknősök

Legfőbb jellemzőjük, hogy a testüket kemény páncél védi. A tengerekben élők kitűnő úszók, a szárazföldre csak azért mennek ki, hogy a tojásaikat lerakják. A szárazföldi teknősök – a hüllők közt ritka kivételként – növényevők, hiszen olyan lassúk, hogy egy állatot képtelenek lennének elejteni. Sokáig élnek, az óriásteknősök 200 évig is.

 

Gyíkok

A száraz, meleg helyeket kedvelik. A környezetükből melegítik fel a testüket, ezért látunk nyáron gyakran a köveken napozó gyíkokat. A rokonságukba tartozó leguánok és kaméleonok a színüket is képesek változtatni a környezet hőmérséklete szerint.

 

  

 

Kígyók

Fura állatok, nincsenek végtagjaik, a hasukon csúszva közlekednek. Vannak köztük óriások, mint a 6-7 méter hosszú piton, és egészen kicsi, 10 cm-es példányok is. De a legkisebbek is nagy ragadozók. Hangyát, meztelen csigát, kecskét, kajmánt, mindent megesznek. A szájukat olyan nagyra tudják nyitni, hogy még a maguknál nagyobb állatot is egyben lenyelik. Zsákmányukat némelyek a fogukban levő méreggel ölik meg. Az óriáskígyók viszont köré tekerednek, és megfojtják. Akár egy krokodillal is könnyen elbánnak.

 

Kérdezz!

A csörgőkígyók valóban csörögnek?

Igen. A farkuk végén kemény szarugyűrűk találhatók. Ezek idézik elő a fura, csörgő hangot, amikor az állat veszélybe kerül, és rázni kezdi a farkát. Így figyelmeztet, és próbálja elijeszteni az ellenséget.

 

Tudtad?

Mivel a hüllők alig szabályozzák testük hőmérsékletét, kevesebb táplálékkal is beérik. Más állatokhoz képest ugyanis nem kell sok energiát fordítaniuk arra, hogy testüket melegen tartsák.

A fenti képen látható galápagosi óriásteknősök szelíd növényevők, füvekkel és levelekkel táplálkoznak. A szárazföldi teknősök közt a legnagyobbak, tömegük a 400 kg-ot is elérheti. Kizárólag a csendes-óceáni Galápagos-szigeteken élnek, számuk ott is erősen csökken.

A mocsári teknős nálunk, a Kárpát-medencében egyedüli őshonos teknős. A sekély, iszapos vizeket kedveli, nagyon jó úszó.