Szuperhősök Hellászban 2. rész - A szépséges Heléna

 

Ezúttal Helénáról mesélek nektek, akit magyarul görög Ilonának is neveznek. Ő ugyan nem szuperhős, de igazi szuperhősök versengtek a kezéért.

 

A hattyútojás

Helené vagy ahogy később emlegetik, szép Heléna egy hattyútojásból született. Apja maga Zeusz volt, aki hattyúvá változva ölelte meg Lédát. Csoda-e, ha szépsége felülmúlta a földi halandókét? Ellenállhatatlan varázserővel hatott a férfiakra. Már kislány korában elrabolták őt, ám fiútestvére kiszabadította az athéni király, Thészeusz és egy barátja karmai közül. Előbb-utóbb háborúba sodorja majd egész Görögországot! – suttogták róla.

 

A férjválasztás

És valóban! Újabbnál újabb kérők jelentkeztek, egyre feszültebbé vált a helyzet, amikor Odüsszeusz javaslatára Helené földi nevelőapja, Tündareosz (a valódi apja, mint tudjuk, az égi isten, Zeusz volt), rávette a kérők seregét, hogy elfogadják lánya szabad választását. Helené a spártai trónörököst, Menelaoszt választotta. Milyen kemény férfi, milyen határozott uralkodó! A béke és a nyugalom záloga.

 

 

Erisz almája

Tévedtek! A sors szeszélye máshogy kívánta. Eriszt, a viszály, a veszekedés istennőjét nem hívták meg egy királyi lakodalomba. Bosszút forralt. Egy almára rávéste a következő szöveget: A LEGSZEBB ISTENNŐNEK! Három istennő, Zeusz felesége, Héra, a bölcsesség istennője, Athéné és a szerelem istennője, Aphrodité egyszerre kaptak utána! Iszonyú csetepaté, haddelhadd támad a lakodalom kellős közepén. Az enyém! Az enyém! ‒ hangzott mindenünnen. Döntsön Zeusz! ‒ merült fel másutt. Zeusz nem mert dönteni, a feladatot Pariszra, egy trójai pásztorra bízta.

 

Parisz ítélete

Parisz valójában királyfi volt. De anyja, mikor várandós volt, azt álmodta, hogy égő fáklyát fog szülni, mely felgyújtja Tróját. Ezért a csecsemő Pariszt kitették a vadonba, hogy öljék meg a vadállatok, ám egy pásztor befogadta és felnevelte. Parisz előtt megjelent a három szépséges istennő: Héra földi hatalmat ígért neki, Athéné bölcsességet, Aphrodité viszont a legszebb földi asszony szerelmét kínálta az almáért. Na és ki volt a legszebb földi asszony? A spártai Helené, aki akkor már férjnél volt…

 

 

Helené megszöktetése

Pariszt ezután visszafogadták Trójába, és királyi rangra emelkedett. Egyszer követségbe küldték Spártába, hogy megerősítse Trója és Spárta szövetségét. Menelaosz megvendégelte, majd halaszthatatlan ügyben elutazott. Parisz és Helené azonnal egymásba szerettek. (Ebben nyilván ott volt Aphrodité, a szerelem istennőjének az ereje is.) Titokban Trójába hajóztak. Helené elhagyta férjét, kislányát és Spártát is. Új életet kezdett a trójai királyfi oldalán.

 

A trójai háború

A jóslatok kezdtek beteljesedni: az égő fáklya nem aludt ki, Helené pedig valóban háborúba sodorta Görögországot. Menelaosz ugyanis hadsereget toborzott, és bosszúhadjáratot indított felesége elrablója és Trója városa ellen. Mérhetetlen szenvedések sora következett. Helené érezte, mindez miatt van. Kissé ki is ábrándult kamaszos szerelméből, aki messze nem bizonyult akkora bajnoknak, mint a hős Menelaosz. Talán csak Aphrodité bűvereje vakította el? Talán érzékei ragadták túl messzire? Miért engedett a gyöngéd erőszaknak, mely kiszakította szerettei köréből?

 

A háború után

Trója elbukott, az égő fáklya, a fellobbant szerelem halálra perzselte. Menelaosz visszaszerezte Helenét. Az asszony szerencsésen megúszta. Férje ugyanis meg volt győződve róla, hogy Parisz erőszakkal, Helené akarata ellenére rabolta el őt, s hogy Helené még mindig őt szereti. Az asszony nem is akarta kiábrándítani a győztes férfit, megszabadítójaként köszöntötte, és visszahajózott vele Spártába. A rend helyreállt, még ha egy egész város pusztult is el miatta.

 

Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:

 

Hattyútestű Helénánál

ugyan szebb nő hol akad?

Döntöttek-e porba másért

egész városfalakat?

 

Tüzes volt ő, kétségtelen,

kétszeresen veszélyes:

szíve szerelmének tüzén

Trója porig leégett.

 

Legközelebb Odüsszeuszról mesélek majd.

 

Kislexikon

Aphrodité – a szerelem istennője

Athéné – a bölcsesség, a tudományok és művészetek istennője

Erisz – a viszály, a veszekedés gyűlöletes istennője, az éjszaka lánya

Héra – Zeusz felesége, a hitvesi hűség istennője

Léda – Tündareosz spártai király felesége, akit Zeusz hattyú képében hódított meg

Parisz – trójai királyfi, Priamosz és Hekabé fia

Thészeusz – athéni hős, később király

 

 

Hellász News – Villáminterjú Helenével, aki sok év elteltével hazatért férjével Spártába

– Milyen volt ennyi év után újra találkozni lányával, Hermionéval?

– Mikor Parisszal megszöktem, nehéz szívvel hagytam itt Hermionét. Akkor még csak kilencéves volt. Sokat gondoltam rá Trójában, bántott, hogy nem vehetek részt a nevelésében. Most örömmel látom, hogy közben gyönyörű nő lett belőle.

– Milyen a viszonya testvéreivel? Gondolom, velük sem találkozott az eltelt idő alatt.

– Nővéremmel, Klütaimnésztrával nem tartjuk a kapcsolatot, de úgy hallom, azóta szörnyű dolgokat művelt, megölte Trójából hazatért férjét, Agamemnónt. Nem is szeretnék vele találkozni. Ikerfivéreim, Kasztór és Polüdeukész halhatatlanok, nekik nem okoz gondot, hogy időnként meglátogassanak. A hajónkra is ők vigyáztak, ezért tudtunk épségben hazatérni a férjemmel, Menelaosszal.

 

Feladat

Sokáig azt hitték, Trója csak a mítoszok és mondák képzetvilágában létezik. Ám a híres régész, Heinrich Schliemann mégis megtalálta! Felbecsülhetetlen aranyékszereket is kiásott. Úgy tartják, ezek Priamosz király kincsei voltak. Tervezz ékszereket Helenének!

 

Csehy Zoltán-Polgár Anikó

 

Koncz Tímea rajzai