Mackó úr meg Ordas koma egyszer régen együtt indultak el ennivalót keresni. Amint mennek, mendegélnek, Mackó úr édes illatot érzett. Egy fa odvában méhek gyűjtötték a gyönyörű mézet. De Mackó úrnak volt már tapasztalata a szúrós méhekkel. Törni kezdte a fejét, hogyan férjen baj nélkül a mézhez. Aztán Ordas komához fordult.

– No, koma, akarsz-e belenézni a tündérek kútjába?

– A tündérek kútjába? – morogta a koma. – Hát az micsoda?

– Nem tudod, mi a Tündérek kútja? Hát tudd meg, hogy aki a tündérek kútjába belenéz, meglátja benne, ami szívének a legkedvesebb.

– Például egy bárányt? – kiáltott fel vidáman a koma.

– Azt, azt! – mondta Mackó úr.

– De hát mit ér, ha csak látom azt a bárányt? – morogta a farkas.

– Azt éri, hogy ha kimondod a varázsigét, hogy burgutargafargakargas, akkor egyszer csak kiugrik a kútból a bárány.

– Hol van az a kút?

– Dugd bele a fejed ennek a fának az odvába, és meglátod. A fában van elrejtve a kút.

A farkas nagy nehezen megtanulta a varázsigét, aztán bedugta a fejét a fa odvába. Hej! Ezer méh esett neki azonnal. A koma futásnak eredt, a méhek utána. Erre várt Mackó úr. Szép nyugodtan kiszedte a „tündérek kútjából” az illatos, édes mézet, és mind egy cseppig megette.

 

Magyar népmese

 

Kedysi dávno sa pán Macko a kmotor Vlk spolu vybrali nájsť niečo pod zub. Ako si tak vykračovali, Macko zacítil sladkú vôňu. V dutine stromu zhromažďovali včely lahodný med. Lenže pán Macko mal už skúsenosť s pichľavými včelami. Tak si začal lámať hlavu, ako by sa mohol bezpečne dostať k medu. Napokon sa obrátil ku kmotrovi Vlkovi.

– No, kmotor, chcel by si nazrieť do studne víl?

– Studňa víl? – mrlal vlk. – A to je čo?

– Nevieš, čo je studňa víl? Tak aby si vedel, kto nazrie do studne víl, uvidí v nej to, po čom jeho srdce najviac túži.

– Napríklad ovcu? – s radosťou vykríkol kmotor.

– Tak, tak! – povedal pán Macko.

– Lenže čo z toho, ak ovcu len uvidím – mrmlal vlk.

– To, že ak vyslovíš zaklínadlo, že tupovlkokmotrovlkotrulo, tak zo studne vyskočí ovca.

– Kde je tá studňa?

– Strč si hlavu do dutiny tohto stromu a uvidíš. Tá studňa je ukrytá v strome.

Vlk sa horko-ťažko naučil zaklínadlo, potom si strčil hlavu do dutiny stromu. Oj! Hneď sa doňho pustilo tisíc včiel. Kmotor sa dal do behu, a včely za ním. Na túto chvíľu čakal pán Macko. Pekne pomaly zo „studne víl“ povyberal voňavý, sladký med a do poslednej kvapky ho zjedol.

 

Maďarská ľudová rozprávka

 

Slovník/Szótár

kmotor  –  koma

dutina  –  üreg

lahodný  –  finom

med  –  méz

skúsenosť  –  tapasztalat

mrmle  –  morog

studňa  –  kút

víla  –  tündér

nazrie  –  belenéz

zaklínadlo  –  varázsige

 

Feladat

Olvasd el a mesét először magyarul, aztán szlovákul. A szlovák szövegben az ismeretlen szavak jelentését próbáld kitalálni a magyar szöveg alapján, vagy fordulj segítségért a szótárhoz.

 

Fordította Szigeti Éva

 

Balázsy Géza rajza