A holló és a tűz/Havran a oheň

 

Látta egyszer a holló, hogy valami különös dolog úszik a vízen. Dobálták a hullámok nem messzi a parttól, mégsem sodródott kijjebb semmivel a tengeren.

Összegyűjtötte hát a holló a madarakat, és tanácskozott velük. Estefelé, a sok tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a különös valami nem lehet más, csak a tűz. Megparancsolta a holló a héjának, akinek akkor még igen hosszú csőre volt, hogy repüljön oda gyorsan, bátran csapjon le, és amennyit csak tud szerezni a tűzből, hozza el mind.

A héja oda is ért arra a helyre, ahol a tűz úszott a vízen. Megragadott belőle valamennyit, és szélsebesen repülni kezdett visszafelé. De hiába! Akármilyen gyorsan repült, a fele csőre közben leégett, azért olyan rövid ma is. A holló fogta a tüzet, és elrejtette a parti kavicsban meg a cédrusfában. Ezért van, hogy a tűz a mai napig mindenhol fellelhető a világon.

 

Indián mese

 

Havran si raz všimol, že na hladine vody sa vznáša čosi zvláštne. Pohadzovalo sa to na vlnách neďaleko brehu, no more to neunášalo bližšie k pobrežiu.

A tak havran zvolal vtáky a radil sa s nimi. Po dlhej porade sa podvečer dohodli, že to nemôže byť nič iné ako oheň. Havran rozkázal jastrabovi, ktorý mal vtedy ešte veľmi dlhý zobák, aby tam rýchlo zaletel, aby sa na to smelo vrhol a priniesol toľko ohňa, koľko bude môcť. 

Jastrab doletel tam, kde na vode plával oheň. Všetok schmatol a ako vietor letel naspäť. Lenže márne! Akokoľvek rýchlo letel, polovica zobáka mu zhorela, a preto ho má teraz taký krátky. Havran zobral oheň a ukryl ho medzi pobrežné kamene a do cédra. A preto možno dodnes nájsť oheň všade na svete.

 

Indiánska rozprávka

 

Slovnik/Szótár

havranholló

hladina vodya víz felszíne

breh, pobrežiepart

pohadzovalo sa  – dobálózott

vlna hullám

podvečerestefelé

jastrab héja

zobák csőr

oheňtűz

vrhol sarávetette magát

schmatol – megragadt

céder cédrus

 

Fordította Szigeti Éva

 

Balázsy Géza rajza