Szuperhősök Hellászban 6. rész - A bátor Iphigeneia

 

Ezúttal egy olyan lányról mesélek nektek, aki kis híján az életét áldozta Hellászért, de szerencsésen megmenekült.

 

Egy görög király lánya

Azt gondolhatnánk, egy görög király lányának csupa öröm az élete, pedig Iphigeneia (magyarosan Ifigénia) esete mutatja, hogy ez nem így van. Apja az egyik legbefolyásosabb görög király, Agamemnón volt. Görögország ugyanis (vagy ahogy akkoriban nevezték, Hellász) több kisebb királyságból állt. Agamemnón egy Mükéné nevű városban uralkodott, itt élt családjával, feleségével, Klütaimnésztrával és négy gyerekével.

 

 

A király háborúba indul

Agamemnón öccse, a spártai király bajba került: elrabolták a feleségét. Rajta, ezt meg kell bosszulni! Fegyverbe minden görög! Irány Trója! Vissza kell szerezni a világszép Heléna királynőt. A fővezér Agamemnón lett, aki erősebb, tekintélyesebb és ügyesebb szervező volt, mint az öccse, Meneláosz. Meneláosz nagyon örült a segítségnek. Csak Klütaimnésztra nem volt túl lelkes: férje Heléna miatt háborúzik, ő meg itthon marad egyedül a négy gyerekkel. A lányok ugyan elég nagyok már (a legidősebb, Iphigeneia akár férjhez is mehetne), de öccsük, Oresztész még egész pici fiúcska.

 

  

 

Auliszban nem fúj a szél

Trója messze van, a tengeren túl. A görögöket ez nem tántorította el céljuktól, hiszen ők ügyes hajósok. Hatalmas hajóhad készülődött Aulisz kikötőjében, s várta a kedvező szelet. Csak akkor indulhat el a hadsereg, ha a szél jó irányba fújja majd a hajók vitorláit. Ám a görögök hiába vártak: valamelyik isten nem akarta, hogy elinduljanak, szélcsenddel büntette őket. Megkérdezték Kalkhászt, a jóst. Ez elárulta, hogy Agamemnón megsértett egy istennőt, Artemiszt, mert vadászat közben megölte az istennő kedvenc szarvasát. Az istennő a szarvasért cserébe a király lányát követeli.

 

 

Agamemnón dilemmája

Agamemnónnak fel kell áldoznia az istennő oltárán elsőszülött lányát, Iphigeneiát, csak akkor tud elindulni a sereg. Mit tegyen? Szereti a gyerekeit, de a dicsvágy is hajtja, s a görögök előtt sem akar szégyenben maradni. Az istennő hajthatatlan, s az istenekkel nem érdemes szembeszegülni. Küldjek haza egy levelet a feleségemnek, hozza ide a lányunkat, mert meg akarom öletni? Lehetetlen, Klütaimnésztra öntudatos nő, biztosan nem fog engedelmeskedni. Na és ha azt írnám, hogy Akhilleusz, a nagy hős csak akkor indul velünk Trójába, ha hozzá adom feleségül a lányomat? Ez jó lesz, ez biztosan meghatja majd!

 

 

Menyasszonyból áldozat

Így is lett: a királynő elkészítette Iphigeneia menyasszonyi ruháját, s lányával együtt elindult Mükénéből Auliszba. Vitte magával legkisebbik gyerekét, a csöpp Oresztészt is. Iphigeneia először örült, aztán mikor a megtudta az igazat, sírva borult apja lába elé, vele sírt kisöccse is. Apja megsajnálta ugyan, de az összegyűlt görög sereg hajthatatlan volt. Olyan erős harci vágy támadt bennük, hogy mindenképpen útnak akartak indulni, Agamemnón nem oszlathatta fel a sereget. Hiába állt ki Iphigeneia védelmére a legerősebb hős, Akhilleusz is. Akhilleuszt ugyan sértette, hogy visszaéltek a nevével, s azzal az ürüggyel csalogatták ide a lányt, hogy ő lesz a vőlegénye, de azért megpróbált segíteni.

 

 

Iphigeneia bátorsága

Ekkor Iphigeneia összeszedte minden bátorságát, kiállt apja s a görög sereg elé, és egy bátor beszédet mondott. Nem akarta, hogy miatta érje bántódást Akhilleuszt, hiszen látta, hogy a túlerővel szemben még a legnagyobb hős is tehetetlen. Inkább önként vállalom a halált! ‒ mondta. ‒ Ti pedig induljatok harcolni Hellászért! Artemisz látta a lány hősiességét, ezért nem engedte, hogy megöljék. Mikor Iphigeneia az oltár előtt állt, s a pap lesújtani készült rá, az istennő elragadta a lányt, a helyére pedig egy szarvast tett. Iphigeneia ezután ugyan messzire került a családjától, a tauroszok földjére, de életben maradt, s Artemisz papnője lett. Később, sok családi tragédia után itt talált rá a testvére, Oresztész, s örülve az egymásra találásnak, együtt mentek haza. Aztán egy híres Artemisz-szentélyben, Braurónban lett papnő.

 

Csehy Flóra rajza

 

 

Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:

 

Iphigeneia szemében béke.

Az istennő jóságát mindig is hitte!

Papnőként szolgált. Tűrte a sorsát.

Ha szarvast látsz, gondolj te is Artemiszre!

 

A következő részben Perszeuszról mesélek majd.

 

Kislexikon

Artemisz – a vadászat istennője, íjjal, nyilakkal és tegeztokkal ábrázolják. Kedvenc állata a szarvas

Brauron – Artemisz kultuszhelye Athén közelében, Görögország Attika nevű részében. Ma Vravrónának hívják, s ma is megtekinthetők ott egy antik templom romjai

Klütaimnésztra – mükénéi királynő, Heléna nővére. Iphigeneia feláldozása miatt meggyűlölte férjét, Agamemnónt, s összeszövetkezett ellene Aigisztosszal

Mükéné – görög város a Peloponnészosz félszigeten. Fennmaradtak itt egy palota romjai, s a bejáratnál egy szép oroszlános kapu

Tauroszok – mitikus nép, a mai Krím félszigeten laktak, uralkodójuk Thoasz király. Artemiszt tisztelték, s az odavetődött idegeneket az istennő oltárán feláldozták

 

Hellász News – Villáminterjú Iphigeneiával, aki nemrégiben tért haza a tauroszok földjéről

‒ Hogy érezte magát a tauroszok földjén?

‒ Hálás voltam Artemisznek, hogy megmentett, de nehéz volt az életem távol a szülőföldemtől. A tauroszok barbárok, szokásaik sokban különböznek a görögökétől. Azon a tájon még Artemisz is kegyetlenebb, azt követeli, hogy az odavetődött idegeneket áldozzák fel neki.

‒ Milyen volt ennyi év után viszontlátni a testvérét, Oresztészt?

‒ Örülök, hogy újra találkoztunk, de először természetesen nem ismertem meg. Amikor utoljára láttam, Auliszban, még szinte csecsemő volt, mostanra felnőtt férfi lett.

‒ Elárulná nekünk, miért is ment Oresztész a tauroszok földjére?

‒ Egy jóslat miatt. Míg nem voltam itthon, nagyon szörnyű dolgok történtek a családomban, elveszítettem a szüleimet. Oresztész is magára haragította az isteneket, a bosszú istennői, az Erinnüszök üldözték őt. Apollón azt tanácsolta neki, hogy szerezze meg Artemisz szobrát a tauroszok földjéről, akkor megszabadulhat üldözőitől.

 

Feladat

Iphigeneiának két húga, Khrüszothemisz és Élektra s egy fiútestvére volt, Oresztész. Iphigeneia volt a testvérek között a legidősebb. Szerinted mivel játszhattak a királyi család gyerekei kiskorukban? Rajzolj néhány játékot!

 

Csehy Zoltán-Polgár Anikó

 

Koncz Tímea rajzai