Szuperhősök Hellászban 10. rész - Ariadné, akinek a koronája az égboltra került

 

Ezúttal egy olyan hősnőről mesélek nektek, akinek egy bikafejű szörnyeteg volt a féltestvére, s aki Thészeuszt, a nagy hőst segítette.

 

A krétai királylány rejtegetett féltestvére

Ariadné Kréta szigetén nőtt fel, Minósz király és Pasziphaé királynő lányaként. Volt egy lánytestvére, Phaidra és egy rejtegetett féltestvére, Pasziphaé királyné torzszülött gyereke, a család szégyene. Ariadné nem tudta, ki a torzszülött lény apja, annyit hallott csak, hogy a szörnynek ember teste és bika feje van, s hogy Minótaurosznak hívják. A szörnyet ugyanis nem láthatta senki: mostohaapja, Minósz, hogy elrejtse a kíváncsiskodók elől, egy labirintust építtetett és abba zárta be. Félelmetes hírek terjedtek: a szörny állítólag embert eszik, s aki egyszer betévedt a labirintusba, élve nem jön ki onnan.

 

Az athéniak érkezése

Egy napon hajó kötött ki Kréta szigetén. Az athéni királyfi, Thészeusz szállt partra belőle, hat athéni nemes ifjú és hét fiatal lány kíséretében. Szomorúan, lehajtott fejjel, sírásra görbülő szájjal lépkedtek, csak Thészeusz volt elszánt és bizakodó. „Mi járatban van ez az ifjú, és miért van ilyen gyászos kísérete?” – kérdezte Ariadné a nővérét, Phaidrát. „Kilenc évvel ezelőtt jött utoljára egy ugyanilyen követség Athénból, de arra te nem emlékszel, mert még kicsi voltál – felelte Phaidra. ‒ Akkor mind a hét ifjút és hét lányt beterelték a labirintusba, s azóta se látta őket senki.”  „Azt mondod, ezek is meg fognak halni?” – kérdezte kétségbeesetten Ariadné, akinek nagyon megtetszett a bátor királyfi. „Nem hiszem, hogy a Minótauroszt le tudná valaki győzni, s ha le is győzné, biztosan nem találna ki a labirintusból” – mondta beletörődve Phaidra.

 

 

Ariadné fonala

Ariadné felkereste az ezermestert, Daidaloszt, aki a labirintust építette. Egyedül ő tudhatja, hogyan lehet kitalálni az útvesztőből. „Tudsz nekem egy térképet adni a labirintusról?” – kérdezte a királylány a mestert. „Miért, csak nem akarsz te is bemerészkedni? A szüleid biztosan nem örülnének neki!” – felelte Daidalosz. „A királyfit szeretném megmenteni, mert beleszerettem!” – vallotta be Ariadné. „Hát, nem lesz könnyű dolgod, mert térképem nekem sincs. De tudod mit, adok neked egy fonalgombolyagot. Ha Thészeusznak sikerül megölnie a szörnyet, a fonál mentén visszatalál.”

 

 

Thészeusz hőstette

Ariadné titokban felkereste az athéni királyfit, és szívdobogva adta át neki a fonalat. Thészeusz megígérte Ariadnénak, hogy ha sikerül megölnie a szörnyet, s a fonál segítségével kitalál a labirintusból, megszökteti Krétáról, és Athénban majd elveszi feleségül. Ariadné izgatottan várt a labirintus bejáratánál. Közben leszállt az éj, órákba telt, mire Thészeusz bejárta a labirintus minden zugát, rátalált a Minótauroszra, megküzdött vele, majd a fonál mentén újra megtalálta a kivezető utat. Nem késlekedtek, még aznap éjjel hajóra szálltak, nehogy Ariadné szülei megsejtsenek valamit.

 

 

Ariadné Naxosz szigetén

Thészeusz örült ugyan, hogy Ariadné segített neki, de esze ágában sem volt elvenni a lányt feleségül. Minél hamarabb szeretett volna megszabadulni tőle. Útközben kikötöttek Naxosz szigetén, egy barlangban töltötték az éjszakát, ám mire Ariadné felébredt, rá kellett döbbennie, hogy becsapták. Kétségbeesetten kiszaladt a barlangból, sírva, csapzott hajjal felmászott egy magas sziklára. Onnan belátta a környéket: nemcsak azt, hogy egyedül van a szigeten, hanem a csalfa Thészeusz Athén felé tartó hajóját is meglátta a tengeren.

 

Dionüszosz közbelép

A jajveszékelő Ariadné nem is sejtette, hogy valaki figyeli őt, s hamarosan a megmentésére siet. Dionüszosz isten volt az, aki beleszeretett a lányba és elhatározta, elveszi feleségül. Nászajándékul egy gyönyörű koronát adott Ariadnénak, és sikerült felvidámítania. Ariadné hamarosan elfeledkezett a csalfa Thészeuszról, boldog szerelemben élt Dionüszosszal, sok gyerekük született. Ariadnét az emberek istennőként tisztelték Naxoszon, koronája pedig a halála után csillagképként került fel az égre.

 

Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:

 

Integetek, de nem áll meg a csalfa,

itt maradok most már egyedül!

Zord szigeten nincs semmi reményem,

minden öröm már messze kerül…

Jaj, mi e lárma, milyen zene zeng ott?

Szép koszorús, táncos csapatok

jönnek az úton! A bánat elillan:

pártában mégsem maradok.

 

Kislexikon

Daidalosz – görög szobrász és ezermester. Ő építette a krétai labirintust. Egy fonalgombolyagot adott Ariadnénak, Minósz király ezért megbüntette őt: börtönbe vetette. Daidalosz ekkor szárnyakat készített, hogy fiával, Ikarosszal együtt elmenekülhessenek a szigetről. Ők voltak az első emberek, akik repültek. Sajnos Ikarosz túl közel repült a naphoz, megolvadt a szárnyait összetartó viasz, és a tengerbe zuhant

Dionüszosz – a bor, a virágzás és a termékenység istene a görög mitológiában. A művészetek pártfogója. Ünnepein tréfás felvonulásokat és színházi előadásokat tartottak

Minósz – Kréta nagyhatalmú, igazságos királya. A görög történelem egy régi korszakát róla nevezték el minószi kornak, az akkor használt nyelvet pedig minószi nyelvnek. A mítosz szerint a főisten, Zeusz és Európé föníciai királylány fia volt, s halála után az Alvilág egyik bírája lett

Phaidra – krétai királylány, Ariadné testvére. Thészeusz később Ariadné helyett őt vette el feleségül

 

Hellász News – Villáminterjú Ariadnéval, Dionüszosz feleségével

– Milyen az élete az egyik hatalmas görög isten feleségeként?

– Férjem, Dionüszosz hirtelen haragú, megbünteti azokat, akik nem tisztelik. Ugyanakkor sok örömöt és vidámságot is ad az embereknek. Csupa mulatás minden Dionüszosz-ünnep.

– Ezeken az ünnepeken részt vesz a család is?

– Hát persze, a gyerekeink imádnak bulizni. Fiaink, Oinopion, Euanthész és Sztaphülosz repkénykoszorúkkal, szőlőfürtökkel díszítenek fel mindent. Ha ünnep van, nemcsak táncolunk és mulatunk, hanem megnézünk néhány drámaelőadást is a színházban.

 

Feladat

A labirintus egy tekervényes járatokból álló útvesztő. Rajzolj egy olyan útvesztőt, melynek közepén a bikafejű szörnyeteg, Minótaurosz lakik! Legyen a hozzá vezető út nehezen megközelíthető, sok kanyarral és zsákutcával!

 

Csehy Zoltán-Polgár Anikó

 

Koncz Tímea rajzai