Melegszik a Föld

 

Sokszor izzadtunk a nyáron! Sok volt a forró napok száma, amikor a hőmérséklet higanyszála a 40 Celsius-fok felé közeledett. Aki az ilyen napokban éppen víz mellett, egy tó partján vagy a tengernél üdült, még örülhetett is a felhőtlen égnek. De nem örültek otthon a gazdák, akiknek a perzselő napsütésben kiszárad az ültetvényük. Veszélybe került sokfelé az erdő, ha egy elpattant szikrától meggyulladt a száraz avar...

A tudósok figyelmeztetnek: melegszik a bolygónk. Az elmúlt száz évben csaknem 1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklete. Hiszen az nem sok! – mondhatnánk gyanútlanul. De bizony az nagyon sok! Mert sok olyan következménye van, olyan változásokkal is együtt jár, amelyek veszéllyel fenyegetnek. Szárazsággal, vidékek elsivatagosodásával, a hó- és jégtakarók elolvadásával és a tengerek szintjének megemelkedésével, növények, állatok pusztulásával, sőt kihalásával... – és mindezzel együtt sokfelé az emberek életkörülményeinek rosszabbodásával.

 

Elolvad a hó- és jégtakaró

Milyen sok hó esett régen, mennyit lehetett szánkázni! Mostanában nincs is igazi tél! – szokták mondogatni a nagyszülők. Ugye te is hallottál már tőlük hasonlót! Nos, az öregek megfigyelése helyes. A szakemberek mérései szerint is egyre kevesebb a hó és a jég a Földünkön. Zsugorodik az örök hó- és jégborította tájak területe. A magashegyek csúcsairól nyaranta eltűnik a hósapka! Olvadnak a gleccserek! A legmegdöbbentőbb hír pedig az, hogy az Északi-sark hótakarója is rohamtempóban olvad. Eltűnésével eltűnik a rénszarvasok és a jegesmedvék élettere, és az állatok is elpusztulnak.

 

  

 

Korábban elköltöztek a gólyák

Megfigyelted? Már augusztus első felében elköltöztek tőlünk a gólyák. Máskor csak a hónap vége felé indultak útnak. A szakemberek szerint, ez is a forró nyár miatt történt. Az éghajlat változásával átalakul a madarak vándorlásának az ideje. A gólyák pl. az idén tavasszal korábban érkeztek meg, mert a szokásosnál korábban köszöntött be hozzánk a jó idő, de korábban el is mentek tőlünk.

 

Erdőtüzek

Erről is gyakran érkeztek hírek a nyáron. Hatalmas területeken égett a trópusi esőerdő a Föld legnagyobb folyója, az Amazonas vidékén, Dél-Ázsia trópusi tájain. De még Szibériában vagy a hozzánk közeli Adriai-tenger szigetein is − ahova nyaralni járunk − nem egy helyen perzselte végig a tűz a száraz növénytakarót. A tudósok szerint az erdőtüzek száma ugyancsak növekedni fog a felmelegedés miatt, mert a nagy forróságtól kiszáradt avar így könnyen lángra kap egy kis szikrától a viharok, villámlások során, de egy égő gyufaszáltól vagy gondatlanul eloltott tábortűztől is akár.

 

  

 

Mit teszünk mi?

Bolygónkon az éghajlat − mint minden más − örökké változik. Hiszen volt már itt jégkorszak is, amikor a dínók éltek. (S azok is kipusztultak valamiért!) A tudósok azonban azt mondják, hogy a mostani változásokban jelentős szerepe van az embernek. Hogyan? Például a környezetszennyezéssel. Azzal, hogy hihetetlen mennyiségű szemetet termelünk magunk körül. Szennyezzük a levegőt a gyárak, lakóházak kéményeiből, az autók kipufogócsövéből kieresztett füsttel. Rosszul gazdálkodunk a Föld ivóvízkészletével. És sorolhatnánk. Vagyis valamennyien felelősek vagyunk a romló körülményekért. De ez azt is jelenti, hogy valamennyien tehetünk is valamit ellene.

 

Tudtad?

A dinoszauruszok vagy 160 millió éven át éltek a Földön, és a kipusztulásuk oka a tudósok előtt ma is rejtély.

 

Feladat

A felmelegedéssel megváltozik a Földön az éghajlat. Milyen változásnak mondjuk ezt idegen szóval? Rakd ki a szót a szétszóródott betűkből!