Románia

 

Zord hegyek, érintetlen erdőségek, a síkságokon beláthatatlan kukoricatáblák, aprócska falvak, ódon városkák, pazar tengerpart, a Duna-delta védett növény- és állatvilága − ez mind egyszerre jellemzi és vonzza a turistákat ebbe a páratlanul szép országba. Nem kell messzire mennünk, hiszen Románia itt van a szomszédban.

Románia Európa délkeleti részén, a Fekete-tengernél található. Területe 238 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 19 millió fő. Fővárosa Bukarest.

 

  

 

Nagy ország, területe szerint a hetedik legnagyobb az Európai Unióban. A Kárpátok hegységrendszere − amely északon nálunk, Szlovákiában veszi kezdetét − Románia nagy részét kitölti, s itt ér véget a Déli-Kárpátok vonulatával. De a legnagyobb folyónk, a Duna is közös. Romániában 1000 km hosszan kanyarog az ország déli határán, míg csak bele nem ömlik a Fekete-tengerbe.

 

Mátyás király szülőháza

A Kárpátok keleti és déli hegyvonulatával szegélyezett nagy medence, Erdély önálló fejedelemség is volt egykor, még többször a Magyar Királysághoz tartozott, ma Románia része. Főleg románok, magyarok, németek (szászok és svábok) meg romák lakják, de más népcsoportok, mint ruszinok, szlovákok, szerbek, bolgárok, csehek, örmények, zsidók is élnek itt. Sokféle nyelv, sokféle hagyomány és szokás keveredik Erdélyben. Legnagyobb városa Kolozsvár − s tudjuk jól –, itt született Mátyás király.

 

  

 

A világörökség része, a Duna-delta

Sok ágra szakadozik és szélesen terjeng a Duna, mielőtt a tengerbe ömlene. A lápos mocsaras deltavidék rengeteg növénynek és állatnak az otthona. Milliószámra érkeznek ide költeni vagy telelni Európa, Ázsia és Afrika legkülönbözőbb tájairól, a sarkvidékről, Szibériából vagy a meleg mediterrán tengerpartokról a madarak. A Duna-delta hatalmas területe védett nemzeti park, a Világörökség része.

 

  

 

Drakula kastélya

A vadregényes tájakban, sűrű erdőségekben, zord hegyekben bővelkedő ország tele van várakkal és kastélyokkal. Itt aztán kedvükre kóborolhatnak a múlt emlékei közt a turisták! A leghíresebb kastély talán a törcsvári. Egy hegy csúcsán magasodik a Kárpátok déli bércei közt. Vámpírkastélynak mondják, merthogy állítólag itt élt Drakula, a kegyetlen, vérszívó főúr. Ma bárki félelem nélkül nézelődhet a kastélyban, múzeum van benne.

 

A Vaskapu-szoros

Hogy biztonságosabb legyen a hajózás, a Vaskapu-szorosban sziklákat repesztve szabályozták a Duna medrét. Széchenyi István gróf kezdeményezte, majd felügyelte is a munkát. Ma ezen vezet az Európát átszelő, az Északi-tengertől a Fekete-tengerig hajózható vízi út. A Duna vizét − akárcsak nálunk a Csallóközben − itt, az alsó szakaszon is felhasználják áramtermelésre. Két nagy erőművet építettek rá a Vaskapu-szorosban, ahol a folyó szűk völgyben töri át magát a Kárpátok sziklái közt.

 

  

 

Tudtad?

Erdélyben, Kisbaconban született és itt is halt meg a nagy meseíró, Benedek Elek. Ha erre jársz, ne kerüld el a házát: az író életét bemutató emlékhely. Még Elek apó gyerekújságjába, a Cimborába is belelapozhatsz apó asztalán.

Igazán finom kürtőskalácsot Erdélyt járva kóstolhat a turista. Olyat, amit valóban nyílt parázson sütöttek, és édes fahéjillata betölti a levegőt.