Balla Margit: Farsangi mese/Fašiangová rozprávka

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tojás. Ment, mendegélt az úton ez a kis tojás, s találkozott a tejjel.

− Szia, tojás! – köszönt a tej. – Merre tartasz?

− Szia, tej! – mondta a tojás. – Csak úgy megyek erre-arra.

− Mehetek veled?

− Persze!

A tojás nagyon megörült a társaságnak, így már ketten mentek. Egyszer csak összetalálkoztak a cukorral.

− Sziasztok! – köszöntötte őket a cukor. – Merre mentek?

− Szia, cukor! – mondta a tojás és a tej. – Csak úgy megyünk erre-arra.

− Mehetek veletek? – kérdezte a cukor.

− Persze!

Így már hárman mente erre meg arra. Nem sokkal ezután találkoztak a liszttel. Az is csatlakozott hozzájuk. Aztán még az élesztő is. Mentek-mentek tovább erre meg arra. Egyszer csak megszólal az élesztő:

− Tudok itt egy jó helyet! Menjünk oda!

A többiek beleegyeztek, és elindultak az élesztő után. Hamarosan egy hatalmas csúszdához értek, medence volt a végében. Megörült ennek a társaság, de mennyire! Nem is gondolkodtak sokat, hopp!, fölkaptak a csúszdára, és már csúsztak is. Egymás hegyén-hátán bukdácsoltak lefelé. Nagy volt a kavarodás. Aztán zsupsz! Bele a medencében aranyló zsírba! De már ekkor egyetlen nagy tésztagombóc volt az egész társaság. Megmártózott a finom zsírban, és irulva-pirulva pattant ki belőle. A medence szélén már várta őt a lekvár és a porcukor. A gombóc bekente a hasát a lekvárral, meghempergőzött a porcukorban, és nagyon elégedett volt magával. Finom illat szállt belőle. Pontosan olyan, mint egy frissen sült farsangi fánkból.

Mit gondoltok miért?

 

 

Kde bolo, tam bolo, bolo raz jedno vajce. Keď jedného dňa išlo po cestičke, stretlo sa s mliekom.

„Ahoj vajce!“ pozdravilo ho mlieko. „Kamže si sa vybralo?“

„Ahoj mlieko!“ odvetilo vajce. „Iba si tak chodím sem a tam.“

„Môžem ísť s tebou?“

„Pravdaže!“

Vajce sa spoločnosti veľmi potešilo a ďalej už išli vo dvojici. Zrazu stretli cukor.

„Ahoj!“ Pozdravil ich cukor. „Kamže ste sa vybrali?“

„Ahoj cukor!“ odvetili mu vajce a mlieko. „Iba si tak chodíme sem a tam.“

„Môžem ísť s vami?“ spýtal sa cukor.

„Pravdaže!“

Ďalej si sem a tam chodili už v trojici. Onedlho stretli múku. Aj tá sa k nim pridala. Nakoniec sa pridalo ešte aj droždie. Chodili ďalej sem a tam, keď sa zrazu ozvalo droždie:

„Tu neďaleko je jedno skvelé miesto! Poďme tam!“

Ostatní súhlasili a vybrali sa za droždím. O chvíľu dorazili k obrovskej šmýkačke a na jej konci bol bazén. Veľmi sa potešili! Neotáľali a hop! Vyliezli na šmýkačku a už sa aj šmýkali dole. Valili sa jeden cez druhého, nastala trma-vrma. A hneď nato šups! Čľupli do bazéna plného zlatistej masti! To už však bola celá banda zlepená do guľky z cesta. Ponorila sa do masti a vyskočila z nej opečená do zlatista. Pri bazéne na ňu čakali lekvár a práškový cukor. Guľka si natrela brucho lekvárom, vyváľala sa v práškovom cukre a bola zo sebou ozaj veľmi spokojná. Rozvoniavala presne ako čerstvo upečená fašiangová šiška.

Čo myslíte, prečo?

 

Slovnik/Szótár

odvetiloválaszolt

spoločnosťtársaság

vo dvojicikettesben

v trojicihárman, hármasban

ozvalomegszólalt

droždie élesztő

vybrali saelindultak

dorazili (oda)értek, megérkeztek

neotáľali nem haboztak, nem késlekedtek

trma-vrmakavarodás

spokojnáelégedett

 

Fordította Cselényi Fodor Olívia

 

Balázsy Géza rajzai