Az örök megújulás jelképei, a magok

 

Áprilisban egyre melegebben süt a nap, s felmelegíti a kerti talajt is. Itt az ideje a veteményezésnek! De megfelelő-e a mag, amit elvetünk, kicsírázik-e, lesz-e belőle növény? Nem minden mag egyforma. Némelyik néhány évig, más évszázadokig és egészen szélsőséges körülmények között is életképes marad.

 

Aprók és nagyok

Nagy különbségek vannak a magok közt alakjukra, méretükre nézve is. Némelyek egészen aprók, mint a mákszem, mások óriások, mint például a kókuszpálma termése, a kókuszdió. Ám legbelül mindegyikben ott lapul a csíra, ami nem más, mint egy parányi, szabad szemmel nem látható növény. Ezt a pici növényt védi kívülről a maghéj, belül pedig táplálószövetek veszik körül, amiből élni tud, míg ki nem bújik a magból, és még utána is egy darabig.

 

  

 

A nagy hódítók az aprók

Megfigyelték a kutatók, hogy az apróbb magok nagyobb területeket képesek meghódítani, mint a nagyok. Azért is, mert az aprókból mindig több termelődik egy-egy növényben, mint a nagyokból. Gondoljunk csak újra a mákszemre, amelyből sok száz bújik meg egyetlen mákfejben. Másrészt mert kisebbek, könnyebben terjeszti őket a szél vagy akár a madarak.

 

  

 

A világutazó kókuszdió

Egészen távoli területekre is eljut a kókuszpálma termése, a kókuszdió. Ha a tengerpartról a vízbe sodródik és ott sikerül elkapnia egy tengeráramlatot, akár több ezer kilométert is megtesz a hullámokon. Rendkívül szívós, a sós vízben 3 hónapig is életképes marad, és csak akkor csírázik ki, ha a szárazföldön kedvező körülmények közé kerül.

 

A túlélés igazi mesterei

A túlélés mesterei a sivatagi növények magjai. A sivatagban néha évekig nem esik eső. Ám amint megérkezik az első zápor, az apró virágok magjai megduzzadnak, és máris gyökeret eresztenek a talajban. Akár egy szempillantás alatt virágba borul a sivatag. De csak akkor, ha már elég csapadék lehullott. A magok ugyanis nagyon okosak, fölöslegesen nem kockáztatnak. Ha kevés eső esik, megduzzadnak ugyan, de nem hajtanak ki, várnak a kedvezőbb körülményekre.

 

 

A mimóza és társai

Némelyik növény magja akár több száz évig is életképes marad. Párizsi kutatók például egyszer a Nemzeti Múzeum polcain őrzött régi magokat próbálták kicsíráztatni. A sokféle mag közt a mimózáé bizonyult a legéletképesebbnek. Több mint kétszáz éves mimózamagok is kihajtottak. Japán régészek ennél is régibb, kétezer éves magokra bukkantak egy ősi település feltárása során. Megöntözték őket, és egy mag kicsírázott. Tulipánfa lett belőle. Ugyanolyan, mint a ma élő tulipánfa, csak a virágjának kettővel több szirma volt.

 

     

 

Tudtad?

A füge húsos termés. Amit sok apró bogyónak látunk a belsejében, az valójában sok apró termés. A fa apró virágai ugyanis befelé fordulnak a zöld kehelyben, s ott érnek be.

Ezernél is több magbank van a Földön, ahol a növények magvait őrzik. Mégpedig azért, hogy a sokféle növény fennmaradása hosszú időkre biztosítva legyen. Meg azért, hogy akár egy világméretű katasztrófa (pl. földrengés, járvány) esetén is megmaradjanak a magok.

 

Feladat

Vizsgáld meg az ebédedet! Van-e benne olyan étel, amely növényi magvakból készült?