Vizes helyeken

 

A lassú folyású vizek, tavak és mocsarak környékét nyáron nemcsak a nyaralókat és táborozókat bosszantó szúnyogok lepik el. A sűrű nádas, a bokrok, a parti kövek zugai sokféle állatnak nyújtanak védelmet vagy kínálnak vadászterületet. Egyesek csak idelátogatnak a szomszédból, másoknak ez az otthonuk.

 

Zizegő szárnyú csodalények

A természetben óvatosan és halkan járó kiránduló könnyen észreveszi a nádszálakon őrködő szitakötőket. Micsoda csodalények ezek az áttetsző szárnyú szépségek! Ők a bolygónk első rovarai. Háromszázmillió évvel ezelőtt jelentek meg, azóta alakítják, formálgatják magukat a földi élethez. És elmondhatjuk, nem kevés sikerrel. Az idők során kiváló vadászokká váltak. Légi csapdákat állítanak fel a zsákmányuk számára, és repülés közben ejtik el őt. Kiszámítják a sebességét, a röppályáját, bemérik a távolságot, és aszerint repülnek. Pontosan dolgoznak, legtöbb nekirugaszkodásuk eredménnyel jár. A vadászó szitakötő éles állkapcsával először kiszakítja az áldozata szárnyait, nehogy elrepüljön, aztán felaprítja és megeszi őt. Akár egy órán át is képes követni a rovart, és közben nem ütközik össze egyetlen másikkal sem. Ez az összetett szemének köszönhető, amivel csaknem 360 fokos szögben képes látni.

 

  

 

A szelíd nektárszívogatók

A vízpartokon a pillangók is hamar megjelennek. Tarkalepkék, néha még fecskefarkú lepkék is napoznak a fűszálakon. Némelyikük már kora tavasszal felébredt téli álmából, s azóta hűségesen látogatja a virágokat.  Szelíd természetűek, nem ragadozók, mint a szitakötők. Egyik virágról a másikra szállva eszegetnek egész nap, hosszú pödörnyelvükkel szívogatják a virágok nedvét, a nektárt, szinte nem is esznek mást. A lábaikon közben virágról virágra viszik a virágport, s ezzel beporzódnak, vagyis megtermékenyülnek a növények.

 

Az algalegelők

Nagyszerűen alkalmazkodik az iszapos medrek élővilágához a tavi csiga. A növényekre, kövekre tapadó vagy a vízben lebegő algákat és a moszatokat legeli. Nagy a tűrőképessége, azt is elviseli, ha a meder egy időre kiszárad. Kerti tavakba is szokták telepíteni azért, hogy megtisztítsa a tó vizét az algáktól.

 

     

 

A szitakötőszentélyek

A szennyezett környezet és a vizes élőhelyek szűkülése egyre nagyobb veszélyt jelent a törékeny szitakötők számára. Számuk, akárcsak a lepkéké, vészesen fogy a világban. A környezetvédők ezért többfelé szitakötőszentélyeket hoztak létre, olyan védett helyeket, rezervátumokat, ahol a szitakötők békében élhetnek.

 

Tudtad?

A szitakötő két pár szárnyát egymástól függetlenül is képes működtetni. Ennek köszönhető, hogy sokféle manőverezésre képes a levegőben, rendkívül gyors, fürge, tud egy helyben lebegni és hátrafelé repülni is.

A békés mocsári teknős a napsütötte erdei tavakat kedveli. Egy erőszakos ékszerteknős azonban újabban igyekszik kiszorítani őt a jó helyről.

Az ágak közé feszíti ki hálóját a kaszáspók. Rendkívül hosszú lábai arról híresek, hogy könnyen leszakadnak, és a szakadás után még mozognak, kaszálnak egy darabig. Így próbálja a pók elterelni támadója figyelmét, s közben ő elmenekül.