Montenegró

 

A neve szerint Montenegró a fekete hegyek országa (monte = hegy, negro = fekete). A montenegróiak saját nyelvükön Crna Gorának mondják, aminek a jelentése ugyanaz. A név találó, mert ez a csöpp ország valóban csupa sziklás hegyből áll, a Dinári-hegység tölti ki szinte az egész területét. A meredek sziklák délen, a csodásan kék Adria partján hirtelen a tengerbe zuhannak.

 

  

 

A fekete hegyek országa

A nagy hegyek vonulata a Piva folyónál kezdődik. A legmagasabb csúcsok majdnem akkorák, mint nálunk a Magas -Tátrában (a legmagasabb 2543 m). Telente errefelé néha annyi hó esik, hogy akár 5 méter is lehet a hótakaró vastagsága. A legszebb részen, Durmitorban nemzeti park védi a természeti értékeket.  Itt van Európa legmélyebb kanyonja, a Tara-szurdok. A park a Tara folyó mély szurdokával együtt felkerült a legnagyobb védelmet élvező világörökségek listájára.

 

  

 

Kikötővárosok az Adria partján

A hangulatos városkák ódon utcácskáikkal a tengerpartra települtek. Hátterükben a kopár mészkőszirtek látványával elkápráztatják a turistákat. Régi kikötővárosok vannak köztük, amelyek komoly tengeri kereskedelmet bonyolítottak egykor az Adrián és a Földközi-tengeren.

 

  

 

A büszke montenegróiak

Ebben a pici országban többféle nyelvű, nemzetiségű és vallású emberek élnek, a montenegróiak mellett szerbek, albánok, bosnyákok is szép számban. Legtöbben a szerb nyelvet beszélik, amely alig valamiben különbözik a montenegróitól. Úgy mondják, büszke emberek montenegróiak, büszkék országuk szépségére és nagyon vendégszeretők.

 

     

 

A guszlica, a kóló és más hagyományok

Híres népi hangszer errefelé a guszlica. Kíséretével hosszú énekeket adtak elő egykor az énekmondók. A guszla egyszerű egyhúros hangszer. Az énekmondók a régi dicsőségről, dicső harcokról és persze a szerelemről énekeltek a hangjára. Ez az éneklési mód nemrég felkerült a megőrzésre méltó szellemi világörökségek, az ősöktől örökölt hagyományok UNESCO-listájára. A délszláv népek nemzeti körtáncát, a kólót a montenegrói gyerekek is könnyen megtanulják, és szép piros papucsban járják a guszlica hangjára. A nemzeti ételek közt csupa finom, fűszeres ennivalót talál itt a turista, olyat amelyben a fő alapanyagok a hegyek legelőiről származnak, esetleg a tengerből. A raštan káposztája mellé pl. szárított kecskehús kerül, a čevap roston sült rudacskái pedig nem kevesebb mint háromféle darált húsból készülnek.

 

Tudtad?

Röviden csak a Balkán országaiként szoktuk emlegetni a Balkán-félsziget államait, Görögország, Albánia, Szerbia, Horvátország s még néhány mellett Montenegrót is.