Őszelő
Kis fürj kiált: – Pitypalatty,
búzaföld, nyár, itt ne hagyj!
Nünüke pisszeg: – Halkabban!
Dalt dúdol a völgykatlan.
Kecske panaszol: – Mek, mek, mek,
sárgul füve a berkeknek.
Varjú károg: – Varrjunk csizmát,
ne járjunk télen mezítláb.
Sirály rikoltja: – Hiába,
fagyos a Bodrog holtága.
Menyét mormol: – Csitt, csitt, csitt,
hadd szundítsak egy kicsit.
Szüret
Cserregeti vén szarka:
vérpiros a kadarka.
Dini-dani, döne-dű,
aranylik a gyöngyszemű.
Kékbegy kiált: őszre jár,
könnyezik a muskotály.
Dini-dani, dende-dem,
darázs kereng részegen.
Hull az akác levele,
cigányszőlő fekete.
Dini-dani, halihó,
csemegézik a rigó.
Alkonyodik, esteledik
Alkonyodik. Harang kondul,
ördögszekér fut bolondul.
Száraz, hideg szelek fújnak,
a galambok összebújnak.
Esteledik. Harmatcseppek
hűvösében csipke reszket.
Kertek mélyén zörg az avar,
lehullt levél diót takar.
Lemegy a nap. Fűzfa ágán
öreg béka méláz báván.
Alatta a Bodrog locsog,
gázlójában kócsag totyog.
A szürkület fűben kotor,
megzizzen a kökénybokor.
Lebeg fönn a hold uszálya.
Kuvik ül az eperfára.
Balázsy Géza rajzai