Tóth Elemér versei

 

A kutya

 

Jön a kutya

   – uhu, uhu –

azt mondja, hogy

   – uhu, uhu.

Megkérdeztem:

   – Kutyu, kutyu,

mért mondod, hogy

   – uhu, uhu?

Azt mondta, hogy

   – uhu, uhu.

 

Dani, Dani…

 

Dani, Dani, dongó,

       három boros-

          hordó.

Három kislány, barna

      arcuk piros

         alma.

Három kislány, szőke,

       mennek eskü-

            vőre.

Dani, Dani, dongó,

       három boros-

          hordó,

       mind üresen

          kon, ó!

 

Pulykaméreg

 

Pulykakakas,

pulykakakas,

mért oly piros

a tarajad?

 

Esz a méreg!

Forr a vérem!

 

Mért?

 

Debrecenből

hoznak, kérem,

e nyikori,

rossz szekéren!

 

Tóth Elemér versei

 

Mit mondanak

 

Mit mondanak

       a libák?

Szeretjük a

       pántlikát.

Egy,

       kettő,

                három,

igazán nem bánom.

 

Mit mondanak

       a tyúkok?

A fiúk mind

       hazúgok.

Egy,

       kettő,

                három,

én is úgy találom.

 

Mit mondanak

       a csibék?

A lányok mind

       kicsikék.

Egy,

       kettő,

                három,

magam is úgy látom.

 

Mit mondanak

       a kacsák?

Szeretjük a

       ka-csa-csát.

Egy,

       kettő,

                három,

én is velük járom.

 

Őszi dal

 

Aranyruhában

táncol az erdő

csipkebokorral

játszik a szél.

 

Tüskéjét, karmát

mind lereszelte,

hajában gyémánt

csillog: a dér.

 

Messze az édes

nyár íze, emlék,

kis nyuszik szíve

zúg, zakatol.

 

Fuss, szaporázd hát

fürge inakkal,

kerek káposzta,

nézd csak, a hold!

 

Aranyat szórnak a fák

 

Aranyat szórnak a fák,

aranyat.

Kapok belőle én is,

ha marad.

 

Kapok belőle én is.

keveset?

Veszek majd rajta télre

meleget.