Fellinger Károly: Zebra az autómosóban

 

Múzeumban

 

Elmentem dédpapival

a múzeumba, ahol

nagyon régi dolgokat

láttunk. Azt mondták,

nem szabad elvinni semmit,

mert a kijáratnál jelzi a riasztó.

Amikor kifelé mentünk,

dédpapi mögöttem ballagott,

hát nem megszólalt

az a fránya riasztó!

Pedig a papi saját magán

és rajtam kívül nem vitt ki

semmit a múzeumból.

Ebből azt tanultam meg,

hogy az öregek ne járjanak

múzeumba, mert még

odavalónak nézik őket.

 

Talány Kolozsvári Grandpierre Emil emlékére

 

Reggel azt írta valaki a fészbukon,

hogy Jókán leszállt egy űrhajó

az erdei tisztáson,

és kilépett belőle egy

nyolcvankét kilogrammos

asztronauta, az űrhajó

elrepült, az űrhajós meg itt maradt,

és elindult a falu felé,

de azóta senki sem látta.

Otthon arról beszélgettünk, hogy mégiscsak

meg kéne keresni,

mert egy asztronauta,

aki űrhajóval jött ide,

ki tudja, miféle és mit akar.

Apunak az az ötlete támadt,

hogy mindenkit mérjünk le,

aki a faluban tartózkodik,

így önthetünk csak tiszta vizet a pohárba.

Legalább ezer embert lemértünk, de

egyikük se volt nyolcvankét kilós,

csak a nagyapa.

A kisöcsém erre megszólalt,

most már biztos, hogy

megvan az űrhajós,

de hol van a nagypapa?

 

                 

 

Stokedli

 

Feri bácsi illedelmes ember.

Amikor nagyi, aki a nővére,

meglátogatja őt, azonnal

segít levenni a nagykabátját.

De ha jól belegondolok,

hellyel már nem kínálja.

A nagykabátot ráteríti a támla

nélküli egyetlen székére,

amit stokedlinek mond.

Aztán mindketten állva veszekednek

azon, miért nincs Feri bácsinak

több széke vagy egy fogasa.

 

Seprű

 

Anya, ha kezembe

nyomja a seprűt,

azt mondja, ne seperj

semmit a szőnyeg alá.

 

Éjjel azt álmodtam,

hogy repülő szőnyegen

utazom anyuval.

Öreg seprűjén ülve

a csúf boszorkány is

elsuhant mellettünk.

Amikor lenéztem a földre,

azt láttam, hogy valaki

az egész világot

alánk söpörte.

 

Tükör előtt

 

Imádok fésülködni a tükör előtt,

hiszen már nagylány vagyok,

és nem szeretnék kócosan

menni az iskolába.

Dédimami amikor észreveszi,

hogy már fél órája

szépítkezem, azt mondja,

ne nézd magad hosszan

a tükörben, mert kipotyognak

a fogaid.

Ő beszél, akinek egy

foga sincs.

 

Szelfi

 

Beáta bevallotta, hogy én

vagyok az első szerelme,

s hogy első látásra megtetszettem neki.

Remélem, te is így vagy ezzel,

mondta mosolyogva,

miközben a szünetben

kijavította a házi feladatomat.

Én meg bólogattam,

ráhagytam az egészet, és

csináltam rólunk egy szelfit.

Nekem ő már a negyedik csajom,

de nem akartam megbántani.

Meg aztán most költöztünk

ebbe a városba, és messziről jött ember

azt mond, amit akar.

 

A boldogság napja

 

Ma van a boldogság napja.

Én attól vagyok boldog,

hogy Csabival nemcsak télen,

hanem nyáron is korizhatok

egy fedett pályás

stadionban, és bármikor

elmehetünk együtt lubickolni

a közeli uszodába.

De leginkább attól vagyok boldog,

hogy nálunk négy évszak

váltogatja egymást, s mindegyik

évszakban Csabi a kedvencem.

 

Bálint Mariann rajzai