Gyüre Lajos: Tél
Tél, tél,
hideg tél,
zimankóval
mért jöttél?
Fergeteggel,
hóhegyekkel,
fagyos széllel,
derekkel,
cinke orrú
gyerekkel.
Tél,
tél,
hideg tél,
hol a reggel,
ott a dél.
Pipál a sok
hófelleg,
ági madár
didereg,
csont a levél,
lepereg.
Tél,
tél,
hideg tél,
vacsorára
mit ettél?
Töltött ködöt,
porhavat,
amit
a szél
fölkavart.
Repül kalap,
keszkenő,
a hófúvás
egyre nő.
Csontos Vilmos: Úgy szép a tél
Úgy szép a tél, ha fehér
hókucsmás a házfedél.
röpülve siklik a szán
a domb havas oldalán,
s fürge lábad, korcsolyád
jégre írhatja nyomát.
Ha jókedvét a hideg
nem veszi el senkinek.
Víg gyerekek kacaja,
mint a csengettyű szava.
Csilingel a szánkón, jégen...
Így szép a tél, fehéren.
M. Csepécz Szilvia: Januárban
Deres ágak, szarvasbánat,
véget ért az ünnep.
Új esztendő év-órája
napot-holdat pörget.
Rekedt a szél, üres puttonyt
fúj tele hideggel.
Ó-karácsony éjszakáján
minden játék elkelt.
A száncsengő egyre halkul,
már pihenni készül,
hóemberek piros orra
ágál csak vitézül.
Matrka Simon rajza