Hangos az erdő májusban a madarak énekétől. Ilyenkor még javában tart az udvarlás, ki-ki teszi a szépet a választottjának. Aztán az ezerhangú kórus lassan elcsendesedik, júniusban a lakókat már leköti a felelősségteljes, nagy munka, az utódok gondozása. Persze nem mindegyik erdőben van így. Amelyikben nem találnak jó lakást, ott nem telepszenek meg a lakók.

 

Az öreg erdők fái

Hat másodpercenként elpusztul egy futballpályányi erdő a Földön. Megdöbbentő ez az adat, s még inkább az, ha tudjuk, hogy ennek egy jelentős része öreg erdő, benne a legnagyobb fákkal. A pusztulás oka többféle lehet. Az elmúlt években pl. a nagy szárazság miatt hatalmas területeken taroltak erdőtüzek. A magashegyekben a szélviharok csavarják ki tövestül egész erdőrészeken a fákat, de a járványok, a kártevők és a favágók is megteszik a magukét. Az öreg fák pedig kevésbé tudnak ellenállni a betegségeknek, az elemi csapásoknak és a favágók láncfűrészeinek. Ha évtizedek múlva újrasarjad is az erdő, az öreg, nagy fák abból már hiányozni fognak.

 

  

 

Az öreg fák haszna

Az öreg, odvas fák nagyon sok erdőlakónak nyújtanak védelmet és otthont. A korhadt részeken gomba, moha, zuzmó és ezerféle rovar telepszik meg. A faodúkba apró állatok és madarak költöznek, az ágak közt sokuk talál költő- és búvóhelyet. De még az elhalt fákon is! Szakvélemények szerint az egészséges erdő leggazdagabb élőhelyei az öreg és a holt fák. Egy öreg tölgyfán pl. több száz gomba, zuzmó, növény és állatfaj élhet. Ha az ilyen fákat eltávolítják az erdőből, ezek az élőlények is eltűnnek velük. Ha új facsemetéket ültetnek a fák helyébe, azokból 200 év múlva lesz öreg fa.

 

  

 

A korhadt és holt fák

Nagyon fontos, hogy minél több olyan erdő maradjon meg, amelyben sokféle és különböző korú fa nő, mondják a szakemberek. Az erdőtulajdonosokat arra bíztatják, hogy az öreg, sőt a kidőlt és korhadt fákat is hagyják meg az erdőben, mert ezek is fontos táplálékforrásai vagy otthonai lehetnek számos élőlénynek. A holt fák kérge alatt pl. olyan rovarok, hangyák telepednek meg, amelyek a fekete harkály vagy a fakopáncs kedvenc eledelei. Némelyik énekesmadár is előszeretettel táplálkozik holt fán, s olyan erdőbe költözik, ahol talál ilyet.

 

  

 

A bagoly

Ahol nincs elég odvas fa az erdőben, megfigyelték, hogy ott csökken a baglyok száma. Számos bagolyfaj megfelelő odú hiányában már lakóépületek padlásán, templomtoronyban költ.

 

  

 

A harkályok

A harkályok kerek odút készítenek maguknak magasan a fa törzsén. Néhány év után aztán megunják, és újat vájnak, a régit pedig otthagyják azoknak, akik nem tudnak építeni, mint például a szalakóták.

 

A mókus

A mókus is fán él. Magasan a fatörzs közelében épít magának ágakból fészket, abban alszik, és ott hozza világra a kölykeit. Az élelmét is a fáról szerzi be. Ez lehet toboz, mogyoró, makk, fakéreg, növényi nedvek, bogyók, gombák, rovarok, tojások, madárfiókák. S ha úgy adódik, szívesen beköltözik ő is egy elhagyott harkályodúba.

 

Tudtad?

Minél idősebb egy erdő, annál sokszínűbb, gazdagabb az élet benne. A 100-150 évnél idősebb fákból álló erdőben egyre értékesebb rendszerei alakulnak ki a növények és állatok együttélésének.