Itt a november! Ilyenkor már jobb bent lenni a meleg szobában, olvasgatni, pihenni a hosszú estéken.De tudod, hogy miértolyan hosszúk az esték novemberben? Alább többek között erre a kérdésre is választ kaphatsz.
A hosszú esték rejtélye. Az óraátállítás
Nem elég, hogy a téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, az óraátállítás október utolsó napjaitól még egy órával hosszabbá teszi az esti sötétséget. De mire jó ez? Nos, a helyzet az, hogy a téli óraállás az eredeti, és a nyári időszámítás bevezetésének köszönhetjük, hogy a nyári hónapokban egy órával tovább van világos. Az ötlet Benjamin Franklintől, a kiváló amerikai politikustól és feltalálótól származik (neki köszönhetjük többek között a villámhárítót is). Valóság azonban csak mintegy kétszáz év múlva, az első világháború idején lett belőle mégpedig elsősorbantakarékossági okból. Ha később kell a villanyt felkapcsolni, azzal energiát lehet megtakarítani. Manapság viszont már sok ellenzője is van az óraátállításnak, mert gondokat okoz a tömegközlekedésben, és sok ember közérzetét is rossz irányba befolyásolja. Tervezik is, hogy eltörlik a módszert, és egész Európában a nyári időszámítás lesz a hivatalos. De hogy ez mikor történik meg, az még nem tudható pontosan.
Hogyan tud a légy leszállni a plafonon?
Idegesítő dolog, de bizony ilyenkor, késő ősszel a legyek gyakran „bekéretőznek” a lakásba. Hogy miért? Nyilván nem akarnak kint a hidegben kihűlni vagy megfagyni. Nem véletlen a hasonlat: szemtelen, mint az őszi légy. De hogyan képes akár a plafonon is landolni? A légy repülése leginkább a helikopteréhez hasonlítható:repülés közben minden irányban tud mozogni.Mielőtt elérné a plafont, mind a hat lábát kinyújtja, az első kettőt a feje fölé emeli, ezeket teszi le elsőként, majd egy félfordulattal a többi négy lábával is landol úgy, hogy a végtagjai megtapadjanak a mennyezeten. De nemcsak a plafonra, hanem bármilyen felszínre és bármilyen pozícióban képes leereszkedni. Lábain ugyanis karomszerű kapaszkodók vannak,amelyeken pedig ragasztóanyaggal teli kicsiny hólyagok találhatók. Ezek segítségével még az üvegen is képes landolni.
Miért hunyjuk be a szemünket tüsszentés közben?
Természetesen nem azért, hogy ne ugorjon ki a helyéről. Ennél sokkal egyszerűbb a magyarázata. Olyankor tüsszentünk, vagyis olyankor fújjuk ki hevesen és gyorsan a levegőt az orrunkon keresztül, amikor megfáztunk, vagy pl. apró porszemcsékkerültek az orrunkba. Ha az orrban lévő, de oda nem illő dolgok izgatni kezdik az idegeket, arra a szervezetünk tüsszentéssel válaszol. És mivel az orr és a szem idegei szoros kapcsolatban állnak, egymásra is hatnak. Ezért van az, hogy tüsszentés közben a szemhéjunk villámgyorsan lecsukódik. Így legalább egészen biztosan nem kerül bele olyasmi, amit a tüsszentéssel éppen az orrunkból próbálunk eltávolítani.
Hogyan lett a farmer a legnépszerűbb ruhadarab?
A hideg beköszöntével előkerül a nagykabát, a sapka, a sál, de van egy ruhadarab, ami évszaktól függetlenül örök, ez pedig a farmer. A feltaláló egy amerikai szabó, Jacob Davis volt, aki az amerikai aranyláz idején, az 1800-as évek közepén a bányászok számára alkotta meg ezt a kiváló ruhadarabot. Társa, Levi Strauss eredetileg szintén a bányászoknak, szerencsevadászoknak árusított sátorvásznat. Miután rájött, hogy a sátor mégsem olyan kelendő árucikk, összefogott Davis-szel, és a sátorvászonból inkább munkaruhát, főleg nadrágot kezdtek gyártani. Az erős és tartós anyag mellett a farmer titka a varrásban és a szegecsekben rejlik, így a nagy igénybevétel mellett sem szakad el az anyag, és a zsebek is épek maradnak. Az eredetileg barna farmert aztán a későbbiekben kékre festették, és manapság is ez a legnépszerűbb színe a farmernek. Munkaruhából divatcikk viszont csak az 1950-es évektől lett, ekkor kezdték el hordani filmsztárok, zenészek és más híres emberek, az ő nyomukban pedig mindenki más is. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy kimenni a divatból sohasem fog.