Bányászati múzeumok

 

Nehéz munka volt régen a bányászoké. naphosszat a sötét mélyben fejtették a szenet, vasércet, nemesfémet. nemegyszer kellett megküzdeniük a bányába betörő vízzel, robbanással vagy omlással.

Mára ez jórészt a múlté. a szénbányák sorra bezárnak, mert a széntüzelés sok füsttel és levegőszennyezéssel jár. az arany- és ezüstbányák pedig rég kimerültek, de nyitva vannak a bányászati múzeumok, skanzenek, és várják a látogatókat.

 

  

 

A Magyar Királyság legfontosabb arany- és ezüstbányái évszázadokon keresztül a Selmeci-hegységben működtek. Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya egykor mind fontos és gazdag bányaváros volt. Körmöcbányán működött a királyság legjelentősebb pénzverdéje. A régi dicsőségre ma a bányászati múzeumok, skanzenek, a látogatók előtt megnyitott bányajáratok és a régi bányászhagyományok emlékeztetnek.

A bányászok, talán a nehéz és veszélyes munkakörülmények miatt is, nagyon babonás emberek voltak. Hittek a természetfölötti lényekben, akiket semmiképp se szerettek volna megharagítani. Pl. a bányában élőlényt soha, semmilyen körülmények között nem pusztítottak el. Minden bányának saját védőszentje volt. A szent ünnepén misére mentek, lakomát, táncmulatságot rendeztek. Régi hagyomány Selmecbányán a szalamander-menet, ami eredetileg a városban működő bányászati akadémia diákjainak a felvonulása volt.

 

  

 

A Nyitra folyó völgyében, a Privigye környéki szénlelőhelyek feltárását vagy 300 éve a gyárak, érckohók működése tette szükségessé. Később a hőerőművekben a villanyáram termeléséhez kellett sok barnaszén. Mindez rengeteg füsttel és levegőszennyezéssel járt. Ezért most már a szénbányák is sorra bezárnak, legfeljebb egy-egy járatuk működik tovább múzeumként. Nyitrabányát, Szlovákia legnagyobb bányászvárosát német aranybányászok alapították sok száz éve. A barnaszén bányászatát bemutató múzeum a városban néhány éve nyílt meg. A bányát viszont az idén bezárták.

 

  

 

A legrégibb és legnagyobb bányászati múzeum Szlovákiában Selmecbányán van a város mellett egy szép völgyben. Az egykori bánya föld alatti és felszíni tereit bejárva a látogató a nemesfémek bányászatának történetével ismerkedhet meg. A bányászati múzeumok olykor egy-egy régi bányalejáratot is megnyitnak a kíváncsi látogatók előtt, ahol azok néhány órára maguk is bányászok lehetnek. Kapnak védősisakot, köpenyt, lámpát, és végigsétálhatnak egy bányaszakaszon. Kipróbálhatják a régi kéziszerszámokat, a csákányt, a kalapácsot, akár egy darab fémet is bányászhatnak maguknak, esetleg még csillét is tologathatnak.

 

  

 

A Privigyéhez közeli Cigeľ bányába kisvonat viszi a látogatókat. A bányászati skanzen különlegessége, hogy azok a bányászok vezetik végig a járatban a látogatókat és mutatják be nekik a nemrég még működő berendezéseket, akik korábban hosszú éveken át itt dolgoztak. A látogatók így első kézből kapják a tájékoztatást. Ezt a bányaüzemet alig néhány éve zárták be.