A farkas, ami a mesékben gonosz, mert elragadja a nyájból a birkát és megeszi a nagymamát, a valóságban ma már a legtöbb élőhelyén szigorúan védett állat. De miért szorul védelemre az a csúcsragadozó, aminek a természetben nincs is ellensége?

Az északi féltekén egykor az egyik leginkább elterjedt emlős volt, Európa, Ázsia, Észak-Amerika hatalmas összefüggő területein ő volt a csúcsragadozó. Mára azonban csak egymástól elszigetelt csoportjai maradtak fenn, sok helyről eltűnt. Például Japánban teljesen kipusztult. Nálunk, Európában is visszaszorult a nehezen megközelíthető hegyvidékekre, így a Kárpátok erdeibe.

 

Az intelligens ragadozó

Falkában él, 5-10, de akár 30 farkas is lehet egy csoportban, mint egy nagy családban. A vezér a legerősebb hím. A többiek, a nőstények, az utódok és a falkához csapódott más farkasok elfogadják az ő irányítását. Együtt járnak vadászni, együtt nevelik a kölyköket; főleg a fiatal farkasok dolga a kicsinyek gondozása. Nagyon értelmes állatok, a közös feladatokat kiválóan megszervezik a falkában, jól tudnak egymást segítve csapatban dolgozni.

 

  

 

A nagy vadász

Izmos, erős állat, a szíve, tüdeje is jó, így képes a kiszemelt áldozatát hosszú kilométereken át, kitartóan üldözni. Amint a falka beéri a prédát, fogaikkal megragadják, belemarnak a farába, ágyékába, marjába, és leterítik. Aztán a híres farkasétvággyal nekiesnek és felfalják. Különös vadásztaktika náluk, amikor órákon át követik a csordát, időnként meg is hajtják. Ha ilyenkor egy gyenge, idős vagy sebesült állat leszakad a csordától, azt megrohanják és felfalják.

 

  

 

Az orr

Zsákmányszerzésnél nagy segítségükre van a kitűnő szaglásuk, hallásuk és látásuk. Például a jávorszarvas szagát akár 2,5 km-ről is megérzik. Nem is kell az állatot látniuk, a csapás szagából meg tudják állapítani, hogy érdemes-e a nyomába eredni.

 

Az alfa-hím indít

Vadászás közben a falka tagjai egymástól nagyjából azonos távolságot tartanak, és nagyon figyelnek egymásra. A támadást mindig az alfa-hím indítja el, de a többiek is mind részt vesznek benne. A közös és jól szervezett vadászásnak köszönhetően képesek még maguknál jóval nagyobb testű növényevőket, mint például a jávorszarvast vagy a bölényt is leteríteni.

 

  

 

Miért irtják mégis?

A sok kiváló tulajdonsága és értelmi képességei tették a farkast csúcsragadozóvá. De az emberrel szemben még így is alulmaradt. A farkas az ember túlzott vadászása miatt szorult vissza vagy tűnt el a legtöbb élőhelyéről. De hát miért is üldözték és irtották – és sok helyen üldözik és irtják még ma is – őt olyan kegyetlenül? A húsáért, a bundájáért? Nem, egyedül azért, mert féltik tőle a birkanyájat és a marhacsordát. Holott a farkasfalkáknak nagyon fontos szerepük van az erdők életében. Nélkülük a növényevő állatok túlságosan elszaporodnak, és tönkreteszik az erdőt. Ezért próbálkoznak több helyen is ma már a farkasok visszatelepítésével az erdőkbe.

 

Tudtad?

A híres farkasüvöltés a tagok összetartozását is erősíti a falkában.