Sorozatunk előző részében a jövő közlekedésével kapcsolatban olyan újításokat mutattunk be, amelyek azért már belopództak a jelenbe, sőt egyes eszközök már a mindennapok részeivé is váltak. A mostani részben viszont olyan terveket mutatunk be, amelyek valószínűleg tényleg csak a távoli jövőben fognak megvalósulni, ha egyáltalán lesz belőlük valami.

Mindenesetre nagyon izgalmas dolgokról lesz szó.

 

A hidrogénhajtású repülőgép

A légi közlekedés manapság nagyban felelős a környezetszennyezésért, hiszen a repülőgépek hajtóművei elképesztően sok káros anyagot bocsátanak ki a működésük közben. Erre jelenthet megoldást a hidrogénmeghajtású repülő, amely gyakorlatilag nulla szennyezéssel lenne képes a közlekedésre, hiszen a „kipufogógáz” csupán a vízpára lenne. Már nagyban zajlanak a gyártók által kezdeményezett kísérletek azzal kapcsolatban, hogyan lehet megfelelően átalakítani vagy megújítani a repülők motorjait úgy, hogy azok képesek legyenek a hidrogénalapú működésre.

 

  

 

  

 

A tervek szerint kb. 2035-ben állhatnak majd szolgálatba az első hidrogénhajtású repülőgépek. Persze ehhez rengeteget kell még ötletelni, fejleszteni, hiszen a hidrogént, mint üzemanyagot elő is kell majd nagy mennyiségben állítani, és a repülőtereket is át kell alakítani úgy, hogy az új típusú légi járműveket fel lehessen tölteni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hidrogén veszélyes és nagyon robbanékony anyag (erről majd a felső tagozatban kémia órán fogsz is tanulni), így a biztonságos működtetésre is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen repülés közben a legkisebb szivárgás is robbanást okozhat, amely akár végzetes is lehet.

 

A Hyperloop

Ez a terv a vasúti közlekedésen alapszik, de mégis teljesen más. Ennél a megoldásnál ugyanis a vasúti szerelvények nem a szabad levegőn, hanem egy légmentes csőben haladnak, ráadásul nem síneken, hanem a csőben lebegve a meghajtást végző mágneseknek köszönhetően. Ez óriási, akár 1200 km/órás sebességet is lehetővé tenne a tervek szerint, ami azért legalább kétszer több mint a mai leggyorsabb szuperexpresszvonat sebessége.

 

  

 

  

 

A tervvel azonban gondok is vannak, nem is kicsik. Egyrészt a csőrendszer kiépítése úgy tűnik, hogy iszonyú sok pénzbe kerülne, de ami még ennél is nagyobb összeget emésztene fel a számítások szerint, az az üzemeltetés, főleg a levegő eltávolítása a csővezeték-rendszerből. További technikai probléma, hogy a hosszú csőrendszer biztonságát a földrengések, földmozgások is nagyban csökkentenék, és ha esetleg valahol szivárgás vagy törés keletkezne a rendszerben, az az utasok számára is nagyon veszélyes lenne. A kísérletek mindenesetre folynak a szerkezettel, a Las Vegas mellett felépített tesztpályán a közelmúltban már utasokkal is kipróbálták a járművet. Egyes hírek szerint azonban a hyperloopos személyszállításból még nagyon sokáig nem lesz semmi, a rendszer legfeljebb áruk szállítására lehet majd alkalmas. Meglátjuk, mindenesetre nagyon érdekes kísérlet ez.

 

A Transzatlanti alagút

A Transzatlanti alagút tényleg csak terv, sőt fogalmazhatunk úgy, hogy egyelőre álom. Az elképzelés szerint, amely egyébként már sok évtizede megszületett, alagút épülne New York és London között az Atlanti-óceánban, amely összekötné Európát Észak-Amerikával. Az alagútban a Hyperloophoz hasonlóan mágnesvasút közlekedne, óránként akár 8000 (!) km/órás sebességgel, ami azt jelenti, hogy az utazás a két földrész között alig egy óráig tartana!

 

     

 

  

 

A tervnek egyébként az évtizedek alatt több változata is volt. Az egyik verzió szerint a tenger fenekén építenék fel a csőrendszert, egy másik verzió szerint a tengerfenék alatt, igazi alagútfúrással a víz veszélyeit kizárva, egy harmadik változat szerint pedig a vízfelszín alatt 50 méterre lebegne az alagút, óriási kábelekkel a tenger fenekéhez rögzítve. Ebben az esetben a rendszer több tízezer előre gyártott darabból állana, és ezeket toldanák egymásba. Az egész elképzelés meseszerűségét az adja, hogy szinte megbecsülni sem nagyon lehet, hogy egy ilyen vállalkozás mi pénzbe kerülne, a másik dolog pedig az, hogy jelenleg a technika sem áll készen arra, hogy az emberiség egy ilyen gigantikus alagutat felépítsen. De talán majd egyszer…