Fellinger Károly versei

Fellinger károly: Mákom van

 

Meskete

 

Pockom, pockom,

ne szaladj el,

itt a hátam,

na, pattanj fel!

 

Sárkány koma,

nem bírod csak

félgőzzel,

 

inkább szállok

ma sárkányre-

pülővel.

 

Altató

 

Vadludak szállnak,

tolluk lángol, ég,

mögöttük meg,

mögöttük meg

lúdbőrös az ég.

 

Este van, este,

üres az égbolt,

beesett a

beesett a

kéménybe

a hold. 

 

Csillagháló

 

Langyos még a tó vize,

tündérszív hevíti,

csillaghálóját az éj

épp belemeríti.

 

Hálóban a tündérlány

küzd, mint egy fürge kardhal.

Szabad leszel, súg az éj,

Csak bírjál magaddal.

 

Árvalányhaj tincseid

fésülik az árvák,

teljesíted az aranyhal

minden kívánságát.

 

November

 

Fehér lovon jár a Márton,

Katalinnál kopogtat,

lúdjai meg egy tocsogós

karácsonyról locsognak.

 

Márton, Márton, rakjál rendet,

lúdjaim mind szétszélednek.

Ha Katalin bosszút forral,

kínáljad meg friss újborral.

 

Ugatás

 

Kutyusaim

elugatják,

holdra költöz-

tek a macskák.

 

Pedig, mint a

gróf, úgy éltek,

doromboltak,

heverésztek.

 

Ráadásul

mind a hetven

fürödhetett

kutyatejben.

 

Felmásztam

 

Felmásztam egy

magas fára,

csimpaszkodtam

derekába.

 

Lépdelt velem

porban, sárban,

hétmérföldes

csizmájában.

 

Még mielőtt

elfelejtem,

varázshegyen

hagyott engem.

 

Hogy jutottam

haza hozzád,

szülőföldem,

meseország?

 

Varázshegyen

nemsokára

 

ráakadtam

a hóember

lábnyomára.

 

Fellinger Károly: Mákom van   Fellinger Károly: Mákom van

 

Bálint Mariann rajzai