Ahol még a király is kapált

Rimaszombat

 

Lankás dombok közt, lombosodó tavaszi erdőkben kanyarog az út. A távolból néha magas hegyek csúcsai buknak elő, némelyiken még fehérít a hósapka. Aztán vége az erdőségnek, kinyílik a táj, és legurulunk egy lapos völgybe: a Rima folyó partjára. Éppen Gömörország fővárosába.

Rimaszombat kis város, alig 25 ezren lakják. Mégis úgy mondják, ez Gömörország fővárosa. Hogy miért? Talán mert itt volt egykor Gömör vármegye központja, majd kétszáz éven át. Azelőtt meg egy Gömör nevű településen, amit ma Sajógömörnek hívunk. A nevét is erről a kis faluról kapta a vármegye.

 

Sajógömör   Sajó   Gömör

 

Rimaszombat a szombati napon tartott hetivásárairól kapta a nevét. A vásártartásnak ezt a rendjét még Géza király rendelte el. A rimaszombatiak pedig, úgy tűnik, ragaszkodnak a  hagyományaikhoz, mert azóta is vannak itt vásárok, több mint 900 éve minden szombaton! A vásárok alkalmával a város régen sok vámot beszedett azoktól, akik a portékájukat itt bocsátották áruba. Ebből a pénzből aztán a helyiek jól meggazdagodtak. S hogy a vagyonukat megvédjék, a piacaikat pedig senki ne háborgassa, fallal vették körül a várost.

 

Rimaszombat   Mátyás király   Czinka Panna

 

Sajógömör híres szülötte Czinka Panna. Ő volt az ország első cigányprímása. Már egészen kicsi korában megmutatkozott a tehetsége, sokan megcsodálták a muzsikáját. Húszéves sem volt, amikor saját zenekart alapított. Sokfelé hívták őket muzsikálni, még az Andrássy grófoknak is játszottak. Nemrég film készült Czinka Panna életéről. A hagyomány szerint Mátyás király is Gömörben tanította meg kapálni az urakat. Így aztán a kicsiny faluban ma a muzsikus fejedelem mellett a királyi fenségnek is szobra áll. A szobor különös módon ábrázolja a királyt, kezében kard helyett kapával.

A rimaszombati református gimnázium diákja volt egykor Mikszáth Kálmán, a palócok híres írója. De járt itt Petőfi Sándor is, az Alföld költője. A vízimalom mellett megfürdött a Rimában, aztán ezt írta róla: „A város alatt folyt a Rima vize, melyben úgy megfürödtem, hogy majdnem belefúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam.

Aki meg éppen most, április utolsó hétvégéjén látogatott Rimaszombatba, akár versenylázban is fürödhetett. Most volt ugyanis a Tompika, a szavalók 21. országos seregszemléje. Három napon át verseltek, mesét mondtak, színházat játszottak az országból összesereglett legjobbak, kicsik és nagyok Tompa Mihályról, a költőről elnevezett szemlén. Mert Tompa Mihály meg itt, a városhoz közeli Hanván volt egykor református lelkész, Rimaszombatban pedig szobra áll.

 

Tudod-e?

 

A cigányzenekar magját a prímhegedű, a kontra vagy brácsa, a cimbalom és a nagybőgő adja. Az első ilyen összeállítású banda Czinka Pannáé, a gömöri cigányprímásé volt.

 

Feladat

 

Nálatok van-e valamilyen zenekar? Járj utána! Kik a tagjai? Milyen zenét játszanak? Hol szoktak fellépni? A gyűjtőmunka során készíts jegyzeteket, esetleg fényképeket is.