Először egy pici lakásban laktunk anyuval és apuval a negyedik emeleten, aztán családi házba költöztünk. A ház szép nagy volt, nekem is lett külön szobám. De a kertje! Csupa gaz, bozót. Nagyon elhanyagolt volt. Még fogócskázni sem lehetett benne rendesen, mert folyást orra buktunk.
Egyszer aztán anyu megelégelte a lyukas nadrágok foltozását, és kijelentette: Itt az ideje, hogy hívjunk egy kertészt. A kertész segített kitalálni, hogy milyen bokrokat ültessünk a kerítés mellé, hova kerüljenek anyu tulipánjai, hogy elég napfényt kapjanak, és hol legyen apu kedvence, a fügefa. Nagyi ajánlott egy kis veteményest is, mert hogy jó, ha van friss zöldség, répa, retek, paradicsom a reggelihez.
A kertészetben aztán megvásároltuk a facsemetéket, a virág- és zöldségmagokat, és mindent elültettünk, ahogy a kertész mondta. A következő tavasszal már gyönyörűen zöldellő, virágzó kertünk volt. Én is sokat segítettem a szüleimnek a kertben. Öntöztem, gereblyéztem, gyomláltam. Közben megismertem a növényeket. Külön nevet is adtam némelyiknek. Beszélgettem velük, meghallgattam és teljesítettem a kívánságaikat. Így lett lassan ezer színben pompázó kertünk. Az egész környék a csodájára járt. A kertészkedést azóta sem hagytam abba. Díszkerteket építek és gondozok a városunkban. Ha akarod, neked is ültetek egyet.
Tudod-e?
A díszkertek, parkok nemcsak gyönyörködtetik a szemet, és nem is csak azért vannak, mert jó megpihenni bennük, leülni egy padra, játszani a fűben. Ők a városok oxigéngyárai: a növények oxigént termelnek, és ezzel tisztítják a levegőt. Különösen a nagyvárosokban, ahol nagy a forgalom és szennyezett a levegő, fontos, hogy minél nagyobb legyen a zöldfelület, sok park és kert legyen.
Kabóca-lexikon
A füvészkert: más szóval botanikus kertnek is mondjuk. A látogatók sokféle növénnyel ismerkedhetnek meg bennük. Némelyikben messzi tájak fáit, virágait gyűjtötték össze. A budapesti Füvészkertet a hazai növények bemutatására hozták létre. Öreg pálmaházában bújt el Nemecsek Ernő, a Pál utcai fiúk kis hőse.
A zöldfal: a nagyvárosokban, ahol sűrűn állnak a házak, és nincs elég park, kert, zöldfelület, újabban a házak falára ültetnek növényeket. Ezek az oldalukra állított kertek egy kis zöldet, frissességet és vidámságot visznek a városlakók életébe, és szűrik a szennyezett levegőt.
A virágkarnevál: a sokféle karnevál közt a legszebb, mert itt a virágok vonulnak fel. A debreceni virágkarnevált minden évben augusztus 20-án rendezik meg. Három héten át díszítik a virágkocsikat, majd végigvonulnak velük a város utcáin. A virágszobrok megalkotásához több millió szál virágot használnak fel a kertészetekből.
A díszkertek: a pihenést, szórakozást, üdülést szolgálják. Nem haszonnövények, gyümölcsfák vagy zöldségek nőnek bennük, mint a gyümölcsösökben és a konyhakertekben, hanem virágok, dísznövények. Nagy díszkerteket építettek régen a kastélyok mellé. Sokat közülük ma is megcsodálhatunk.
A növényútvesztő: a kastélyok kertjében, parkokban szoktak ilyeneket kialakítani úgy, hogy a gyepbe vagy a sűrű sövénybe útvesztőt vágnak.