A Merkúr és a Vénusz

 

Űrutazásunk során ezúttal a Naprendszer két belső bolygóját, a Merkúrt és a Vénuszt látogatjuk meg. Kedvező időjárási viszonyok mellett mindkét égitest akár szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az égbolton, de a modern tudomány segítségével mi most egészen közel merészkedünk a két nem éppen barátságos golyóbishoz.

A Merkúrt az ókori görögök kezdetben – aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor lehetett látni – még két bolygónak gondolták. Apollónak és Hermésznek nevezték. A későbbiekben felismerték, hogy a két bolygó a valóságban egy és ugyanaz. A Merkúr nevet a rómaiaktól kapta, mégpedig a kereskedők istene, Mercurius után.

 

      

 

A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, a legkisebb távolságra van a Naptól. Ez a keringési idején is látszik: mindössze 88 nap alatt kerüli meg a Napot. Méretét tekintve is „leg”: ő a Naprendszer legkisebb bolygója. Átmérője alig több, mint a Föld átmérőjének egyharmada, sűrűsége viszont nagyon hasonló a mi bolygónkéhoz. Az „időjárás” a Merkúr felszínén igen szélsőséges. A napsütötte vidékeken nem ritka a 400°C fokos hőmérséklet. A sarkvidékeken viszont, ahol valószínűleg nagy mennyiségű jég van, a nap viszont soha nem süt, mínusz 200°C fok is lehet. A bolygó felszíne meglehetősen szabdalt. A mélyedések, kráterek a rengeteg meteorbecsapódás nyomát őrzik. Légköre valószínűleg egyáltalán nincs.

A Vénusz a Naprendszer második bolygója. Nevét a római szerelemistenről kapta. Mi Esthajnalcsillagnak is szoktuk nevezni, pedig csillagászati értelemben semmiképpen sem csillag. A Hold után ez a második legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Néha még nappali fény mellett is megfigyelhető, éjszaka azonban szinte lehetetlen nem észrevenni.

 

   

 

A Vénuszt gyakran a Föld testvérbolygójaként említik, hiszen méretét és tömegét tekintve tényleg majdnem egyformák. A felszínt és a légkört tekintve viszont óriásiak a különbségek. A Vénusz légköre nagyrészt szén-dioxidból áll. Felszínén hatalmas vulkánkitörések vannak, vad viharok tombolnak és kénsaveső esik, folyvást villámok cikáznak, a nagy, kénsavat tartalmazó felhők pedig eltakarják a Napot. A hőmérséklet az üvegházhatás miatt azonban így is elviselhetetlenül magas, állandóan 400°C fok felett van.

 

   

  

 

Feladat

Szabad szemmel is megfigyelheted a Merkúrt és a Vénuszt az égbolton. Hogy hol és mikor? Keresd fel a Magyar Csillagászati Egyesület jelenségnaptárát az evkonyv.mcse.hu webcímen.