Régi mesterségek 5. rész - A takács

 

A szép textíliák mestere a takács. Sző, fon, ahogy a szólás mondja.  Díszes abroszokat, terítőket, szőnyegeket, mindenféle asztali és ágyi ruhát készített. Sok végvásznat megszőtt a falusi háztartások számára, amiből az asszonyok aztán maguk szabták ki a lepedőket, törülközőket, és megvarrták a család alsóruháit, az ingeket, gatyákat, alsószoknyákat.

A vásznak lenből vagy kenderből készültek. A kendert tavasszal elvetették. Mikor beérett, nyár végén kiszaggatták a földből, patak vagy vizében megtisztították, majd addig törték, fésülték a növény szárának rostjait, míg elég puhák nem lettek, alkalmasak a fonásra. A kenderfeldolgozás eszközei, a különféle törők, fésűk, gerebenek, motollák, gombolyítók, orsók ma már csak múzeumokban és tájházakban láthatók.

 

     

 

A kender feldolgozása a nők munkája volt a falusi háztartásokban. Ők készítettek a növény rostos szárából fonalat. A szövést azonban legtöbbször mesteremberre, takácsra bízták. A régi időkben minden településen dolgozott néhány takács, nagyobb helyen akár több, 20-30 is. Ahol meg egy sem akadt, ott a szomszéd faluba vitték a szőnivalót. Így dolgozott hosszú éveken át a környék sok faluja számára a Mátyusföld szélén, Naszvadon az utolsó takács, Csuport Józsi bácsi. Gyönyörű, piros mintás vásznait ma a naszvadi és a martosi tájházban csodálhatják meg a látogatók.

 

     

 

A szövés bonyolult eszköze a szövőszék, a fonás egyik legfontosabb szerszáma az orsó.  Jobb kézzel pörgette a fonó, úgy sodorta vele fonallá a kender rostos szárát.

A fonás a hosszú téli esték foglalatossága volt. A lányok, asszonyok fonóházakban gyűltek össze fonni. Míg a kezük szorgalmasan pörgette az orsót, sodorta a fonalat, beszélgettek, meséltek, énekeltek. Társaságban könnyebben ment a munka. A fonóházakat a legények is szívesen látogatták.  Udvaroltak a lányoknak, szórakoztatták őket az egyhangú munka végzése alatt. Barátságok, szerelmek is gyakran szövődtek a fonóban.

 

 

A takács a kész fonalból dolgozott. Szövőszékén sokféle mintát szőtt a vászonba. Ha finomabb vásznat, ingnek, köténynek valót készített, a kenderfonalat lenszállal vegyítette.  A mintákhoz színes pamut- vagy gyapjúfonalat használt.  A legdurvább kenderfonalból zsáknak való vásznat szőtt a gazdaságok és a molnárok, pékek számára.

Takácsok ma is működnek. Legtöbbjük azonban már gépen szőSzövőszéken ma az iparművész takácsok dolgoznak. Ők örökítik tovább a régi mesterek tudását és mintakincsét.

 

Feladat

Gyűjtsd össze a fonás és szövés munkaeszközeinek neveit a fenti szövegből. Mondd el azt is, hogy melyik eszközt mire használták.