A Jupiter és a Szaturnusz

 

Sorozatunkban ezúttal a Naprendszer két óriásával, a Jupiterrel és a Szaturnusszal ismerkedünk meg közelebbről. A Naptól való távolság sorrendjében ötödik és hatodik bolygó jelentősen különbözik az eddig megismert négy bolygótól. Méretük, viselkedésük és összetételük is egészen eltér azokétól.

A Jupiter a Naprendszer messze legnagyobb bolygója. Már az ókori csillagászok is ismerték, hiszen a Hold és a Vénusz után a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton. Nevét a rómaiak főistenéről, Jupiterről kapta.

 

     

 

Igazi óriás, tömege két és félszerese az összes bolygó együttes tömegének. Holdjainak száma is rekordnagyságú: összesen 64 kisebb-nagyobb égitest kering körülötte. További érdekesség, hogy rettentő gyorsan forog a saját tengelye körül. Részben ez, részben a –150ºC körüli nagy hideg is okozza, hogy légkörében hatalmas viharok tombolnak. A legismertebb köztük a Nagy Vörös Folt nevű jelenség. Ez egy legalább 300 (!) éve tartó hatalmas ciklon, amelynek kiterjedése olyan nagy, hogy a mi Földünk többször is elférne benne.

A Jupiter megfigyelésével számos műhold foglalkozott már az 1970-es évektől fogva, a bolygó körüli pályára azonban csak egy, a Galileo állt közülük. Ez nyolc éven át keringett az égitest körül, számos hasznos adatot szolgáltatott a tudománynak, míg végül 2003-ban a szakemberek leállították a működését, nehogy a Jupiter egyik holdjába, az Európába csapódjon. Az utóbbiról a tudósok azt feltételezik, hogy akár élet is lehet rajta.

 

     

 

A Szaturnusz a második legnagyobb bolygó. Legismertebb jelensége a jégből és törmelékből álló gyűrűrendszere. Nevét ő is az egyik római istenről kapta. Szerkezete hasonló a Jupiteréhez: ez is leginkább gázokból áll. A felszínén ugyancsak hatalmas viharok vannak. A Naprendszer bolygói közül itt fúj az egyik legerősebb a szél, nem ritkán 1500 km/h (!) feletti sebességgel.

A Szaturnusz gyűrűrendszere a mai megfigyelések szerint sokkal bonyolultabb és nagyobb kiterjedésű, mint ahogyan azt ábrázolni szokták. Valószínűleg csillagközi porból és a Szaturnusz egy vagy több, szétmorzsolódott holdjából keletkezett. Pontosan a bolygó egyenlítője mentén húzódik. Vastagsága minimális, átlagosan csak 10 méter, szélessége viszont óriási, meghaladja a 100 ezer kilométert.

A Szaturnuszt eddig négy űrszonda fényképezte le. Az utolsó, a Cassini műhold küldetése jelenleg is tart. Ez a szonda nemcsak a bolygót, hanem a holdjait is alaposan tanulmányozta, és számos értékes adatot szolgáltatott a kutatóknak.

 

 

Kérdezz!

Miből van a Jupiter és a Szaturnusz?

Ez a két bolygó elsősorban nem szilárd anyagból, hanem gázokból – főleg hidrogénből és héliumból – tevődik össze. Belsejük sűrűbb. A középpontban egy sziklás mag, a felett egy folyékony réteg van, kívül gázréteg veszi őket körül.

 

Elképesztő tények

A Jupiter gyorsabban forog mindegyik bolygónál. Alig 10 óra alatt fordul meg saját tengelye körül, vagyi a Jupiteren 10 óra egy nap hossza.