A törpebolygók

 

A bolygók bemutatása után következzen sorozatunkban a Naprendszer égitesteinek egy másik csoportja, az öt törpebolygó. Hallottál már róluk? Bizony, ilyenek is vannak. Az eddig megismert nyolc bolygótól leginkább valóban csak a méretükben különböznek, hiszen ezek is keringenek a Nap körül, közel gömb formájúak, sőt némelyiknek még saját holdjai is vannak. Egy kivételével azonban félelmetes távolságban vannak a Földtől, így sajnos elég keveset tudunk róluk.

A törpebolygók közül négy (név szerint a Pluto, Makemake, Haumea és az Eris) jóval túl kering az utolsó nagy bolygó, a Neptunusz pályáján. Keringési idejük ennek megfelelően óriási, 248 és 557 év (!) közötti. A legismertebb törpebolygót, a Plutot sokáig a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartották számon, és akkor még Plútónak hívták. Aztán néhány évvel ezelőtt egy Prágában rendezett csillagászati konferencián visszaminősítették szegényt törpebolygónak, mivel nem sokkal előtte azonosították a még nála is jóval messzebb lévő Erist. Róla viszont kiderült, hogy valamivel nagyobb, mint a Pluto. Így ezen a bizonyos csehországi rendezvényen a csillagászok megállapodtak, hogy az Eris inkább ne legyen a Naprendszer tízedik bolygója, sőt a Plútótól is elvették az addigi bolygó besorolását, és megalkottak egy új csillagászati meghatározást: a törpebolygót.

 

     

 

  

 

A Neptunuszon túli övezetben a fenti két törpebolygón kívül eddig még két hasonló égitestet sikerült bemérni: Haumeát és a Makemakét. (Az egyiket 2004-ben, a másikat 2005-ben fedezték fel.) A csillagászati távcsövek és az űrszondák fejlődésének segítségével azonban nem kizárt, hogy a jövőben akár még több tucat törpebolygót is azonosítanak majd a Naprendszer e távoli vidékén. A legkisebb törpebolygó, a Ceres. Az eddigiekhez képest csak „egy ugrásra” van a Földtől, a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-övben található. Nem véletlen, hogy már vagy kétszáz éve ismert a csillagászok előtt, hiszen közelsége miatt a többi törpebolygónál jóval könnyebben megfigyelhető. Tudjuk róla, hogy nagy mennyiségű vizet tartalmaz, felszíni hőmérséklete -35 ºC körüli, így a felszíne jeges. Nem elképzelhetetlen, hogy légköre is van. Átmérője mindössze 950 km. A legfrissebb megfigyelések szerint napközeli pályán haladva sűrű vízpárát is bocsát ki magából.

 

Kérdezz!

Mi az aszteroida?

A törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú égitest. Más szóval kisbolygóknak is nevezzük őket. Néhányuknak még saját holdja is van. A mi naprendszerünkben ezek többsége a Mars és a Jupiter pályája közti kisbolygó- vagy aszteroida-övben található, akárcsak a Ceres törpebolygó.