A Zoboralján

 

Virágvasárnap villőzni mifelénk ma már csak a Zoboralján lehet. A kiszét is csak itt dobják a vízbe a falu végén a lányok. A szalmabábuval együtt kiviszik a telet, a betegségeket. Aztán pántlikával, kifújt tojásokkal feldíszítenek egy zöld ágat, és énekelve körbejárják a falut. Behozzák a tavaszt. Így készülnek a szép húsvétra.

A hagyományos tavaszi szokások sok vidéken már egészen elfelejtődtek. A Zobor hegy aljában, a Nyitra környéki falukban azonban még emlékeznek a régi énekekre, amelyeket a jeles napokon szoktak előadni. A nagymamák  őrzik a szép régi ruhákat, és az unokáknak is varratnak épp olyat, amilyen nekik volt lánykorukban. Amikor aztán közeledik az ünnep, a szekrény mélyéről előkerül a díszes zoboralji viselet.

 

     

 

Milyen pompás volt errefelé a falusi emberek ünnepi öltözete régen! A lányok, asszonyok ruháit sok hímzés és csipke díszítette. A téli unalmas napokon díszes mintákat hímeztek a fejkendőkre, kötényekre, az ingek ujjára. Még a férfiak vászongatyájára is jutott hímzés.

 

  

 

A vidék a Zobor hegyről kapta a nevét: Zoboralja. A hegyen valamikor kolostor is állt, szerzetesek éltek benne. Az egyik olyan szigorú életvitelt rendelt magának, hogy az még a kolostori rendnél is szigorúbb volt. Remete lett. Visszovonultan élt  egy barlangban a kolostor közelében. Napjait imádsággal, szigorú böjtöléssel, önsanyargatással és kemény munkával töltötte. Barlangját ma is megtekinthetik a turisták a Zobor hegyen. A gímesi várrom a turisták kedvenc kirándulóhelye. Gyönyörű innen a kilátás a Zoboraljára. A vár a régi időkben komoly erőssége volt a vidéknek. Csák Máté azonban egyszer ostrommal mégis elfoglalta és haláláig az övé maradt. A neves Forgách család birtokába később jutott a vár. Hűségükért kapták jutalmul a királynőtől. Évszázadokon át lakták. Amikor aztán már korszerűtlenné vált, a faluban, Gímesen építettek egy kastélyt, s abba költözött a család. A várat végleg elhagyták, és az az enyészeté lett. A gímesi Forgách-kastélyban ma múzeum van. A Forgách család történetének emlékeit  tekinthetik meg itt a látogatók. Egy szoba kiállítása a falu népének régi életét is bemutatja.

 

  

 

Nyitra, a vidék központja, ősi település. A régi szláv népeknek itt, a Nyitra folyó mellett volt  az egyik  központi helye, a fővárosa. Később itt épült ki István király fiának, Imre hercegnek is a hercegi udvara. A nyitrai püspökséget, amely most a várnegyedben székel, még a nagyon régi időkben  Könyves Kálmán király alapította. Nyitra ma diákváros. Sok fiatal tanul itt az egyetemeken, hogy aztán pedagógus vagy mezőgazdász legyen belőle.

 

 

Kérdezz!

Milyen magas a Zobor hegy?

Mindössze 586 méterre emelkedik a tenger szintje fölé. De magasnak látszik, ha a síkság felől érkezünk Nyitrára. Ez a Tribecs-hegység legdélibb nyúlványa.

 

Tudtad?

A kisze szó korpából készült savanyú levest jelent a Zoboralján. Ez volt a vidék jellegzetes böjti eledele. Talán innen lett kisze a szalmabábu neve is, amelyet a böjt végén kivisznek a faluból és ‒ egy régi ének szerint is ‒ behozzák helyette a sonkát. Vége a böjtnek.