Az űr meghódítása 1. rész

 

A világűrbe vágyódás egyidős a csillagászattal. Ahogyan az ókor talán legnagyobb gondolkodója, Szókratész is megfogalmazta: „Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra.”

A tudomány azonban csak a 20. század elején jutott el arra a szintre, hogy megalapozza egy valódi űrutazás lehetőségét. Orosz, amerikai és német tudósok jártak az élen a rakétákkal való kísérletezésben.

 

     

 

Az átütő sikert az 1957-es esztendő hozta meg, amikor Föld körüli pályára állt a világ első űreszköze, az orosz Szputnyik-1 műhold. Nem sokkal később a Szputnyik-2 fedélzetén az első élőlény, a híres Lajka kutya is feljutott a világűrbe. Innen már csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül sor az első „emberes” űrrepülésre. Az oroszok és az amerikaiak egymással versenyezve, villámgyors tempóban fejlesztették az ember űrbe juttatásához szükséges rakétákat és más űreszközöket. A világ első űrhajósa végül az orosz Jurij Gagarin lett 1961-ben. Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén egyszer megkerülte a Földet, 108 percet töltött az űrben, majd szerencsésen visszatért. Ezután felgyorsultak az események. Orosz és amerikai űrhajósok egyre merészebb vállalkozásokat hajtottak végre. 1963-ban repült az első női űrhajós, a következő évben már egyszerre több ember felbocsátására képes űrhajót is kipróbáltak, 1965-ben pedig megtörtént az első űrséta, azaz egy űrhajós a kabin zárt teréből űrruhájában kilépett a világűrbe.

 

     

 

Az újabb áttörést a Holdra szállás jelentette 1969-ben. Az amerikai Apollo-11 űrhajó fedélzetéről a három fős legénység két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin lépett először egy másik égitest felszínére, ahol majdnem három órát töltött. 1972-ig még hat űrhajó indult a Holdra, ebből öt sikeresen teljesítette is küldetését, így összesen 12 űrhajós léphetett a Föld állandó kísérőjének felszínére.

 

 

     

 

Mivel a rendelkezésre álló technológiai háttérrel távolabbi égitestre, például a Marsra való eljutás akkoriban csak nagyon távoli célnak tűnt, ezért az 1970-es évek második felétől az űrkutatás új irányokat tűzött ki maga elé. Ekkor kezdték építeni az első űrállomásokat és az amerikaiak ekkor indították el az űrrepülőgép-programjukat. Ezekről és az űrkutatás jelenéről a következő részben lesz szó.

 

  

 

Kérdezz!

Milyen sebességgel keringenek az űreszközök a Föld körül?

Ahhoz, hogy egy az űrbe kilőtt és Föld körüli pályán keringő műhold, űrszonda vagy űrhajó ne zuhanjon vissza a felszínre, elég nagy sebességgel kell keringenie a bolygónk körül. A tudósok ezt első kozmikus sebességnek nevezik, értéke kb. 28 000 km/h. Ez azt jelenti, hogy az űrben keringő tárgyak másodpercenként csaknem 8 km-t tesznek meg Földünk felett körözve!

 

Elképesztő tények

A Holdra először eljutó Apollo-11 űrhajó számítógépeinek kb. akkora volt a kapacitása, mint egy tíz évvel ezelőtt gyártott olcsó mobiltelefonnak. És mégis sikerült ezzel a technikával ezt az óriási bravúrt végrehajtani.