Nevek
Lehetnék Dóra,
lehetnék Nóra,
Sieglinde netán,
Klotild, Debóra.
Lehetnék Brünhild,
és még Mária,
Artemisz, Jennyfer,
sőt: Leokádia.
Lehetnék Ákos,
Viktor vagy Ferenc,
Elemér, Örkény,
Gordon vagy Terence.
Ahány név, annyi
életet élnék,
izgága bőrömbe
akkor se férnék.
Nem vagyok...
Nem lehetek csengettyű,
kék ajándéktáska,
nem lehetek tükörkép,
tokjába zárt brácsa?
Nem lehetek szőlőszem
guvadva a száron,
nem lehetek gipszstukkó
egy operaházon?
Nem lehetek karperec,
sodrófán a tészta,
kalácson a mazsola
töpörödött héja?
Nem lehetek sebváltó,
katonán a csákó,
nem lehetek buszajtó,
se első, se hátsó?
Nem lehetek sellő se,
sellőhajon sampon,
százesztendős vén banya
mesebeli gangon?
Nem lehetek rozmárfog,
nem lehetek sörhab,
egy vadiúj pulóver,
amit boy vagy girl kap?
Nem lehetek madártej,
kutya, mely kint reked?
Hogy lehetnék semmi, ha
én vagyok mindened?
Pocsolya
Láttam, láttam a kék pocsolyát,
kék pocsolyában a nap mosolyát,
nap mosolyában az ég örömét,
ég örömében a föld közönyét,
föld közönyében az utca sarát,
utca sarában a kék pocsolyát.
Virág
A virág nem rosszalkodós,
szépen áll a réten,
megfürdeti lila kelyhét
zsongó zümmögésben.
Az a virág rosszalkodós,
kihajol az útra,
bűvöli a cigivéget,
lila füstöt fújna.
Horváth Ildi rajzai