A Nemzetközi Űrállomás

 

A Nemzetközi Űrállomás a valaha készített legnagyobb és legdrágább űreszköz. 16 ország összefogásával épült és tulajdonképpen épül még ma is. 360 km-es magasságban kering a Föld körül. A közel 500 tonnás monstrum 92 percenként kerüli meg a bolygónkat. Akkora, hogy az éles szemű megfigyelő egy tiszta éjszakán akár szabad szemmel is megpillanthatja, amint elsuhan az égbolton.

Az űrállomás – angol nevén rövidítve: ISS – első darabját, a Zarját Oroszországban készítették. A kazahsztáni Bajkonurból lőtték fel, és 1998-ban állt a Föld körüli pályára. Ez az elem volt felelős kezdetben az energiaellátásért és az irányításért. Később, az űrállomás bővülésével egyre inkább tároló helyiséggé alakították át.

 

     

 

A következő fontos egységet, az amerikai Unity nevű kikötőmodult 1998 decemberében kapcsolták össze a Zarjával. Ekkor került sor a történelmi pillanatra: az űrhajósok átszálltak az űrállomás fedélzetére. Ekkor tesztelhették először az űrállomás rendszereit, és a földi irányítás legnagyobb megelégedésére mindent rendben találtak. Az évek során fokozatosan bővítették az űrállomást és lakhatóvá tették. Alkalmas lett teherűrhajók fogadására, felszerelték nagy teljesítményű napelemekkel, hatalmas robotkarokkal, majd megérkeztek a kifejezetten kutatási célokat szolgáló egységek is. Így aztán az űrállomás szépen meghízott és kiterebélyesedett. Jelenleg majdnem 500 tonna és több mint 100 méter hosszú. Hat fős személyzet teljes ellátására képes. Levegőt, tiszta vizet és megfelelő hőmérsékletet biztosít a számukra. Az energiát teljes egészében a napelemei termelik.

 

     

 

 

Az űrállomáson csillagászati megfigyelések és kutatómunka folyik. Olyan kísérletek is elvégezhetők itt, amilyenek a Föld felszínén a gravitáció miatt nem lehetségesek. Az ISS kameráival készített fotók segítenek a légkör vagy akár a Föld felszínén történő hirtelen változások, mint például egy árvíz vagy erdőtűz vizsgálatában is. Charles Simonyi magyar származású informatikus űrturistaként két alkalommal is járt az ISS-en. Magyar műszerekkel végzett fontos kísérleteket, magyar rádióamatőrökkel pedig több alkalommal is élő rádiós kapcsolatot teremtett az űrállomásról.

 

  

 

Kérdezz!

Mit jelent az ISS rövidítés?

International Space Station, tehát magyarul Nemzetközi Űrállomás. Ezt a nem túl fantáziadús nevet azért kapta az űrállomás, mert a programban részt vevő országok nem tudtak megegyezni abban, hogy hogyan kereszteljék el az létesítményt. Képtelenek voltak választani a jobbnál jobb nevek közül, ezért maradt a teljesen egyszerű elnevezés.