A Garam mentén

 

A hegyeket hátrahagyva jó búza- és szőlőtermő vidéken kacskaringózik tovább a Garam folyó, majd Párkánynál beleszalad a Dunába. Útját ligeterdők, fűzesek kísérik. Itt, a szelíd Garam partján táborozott egykor a nagy római császár és rettenthetetlen hadvezér, Marcus Aurelius. A csaták szünetében itt írta csöndes magányban a naplóját.

A Garam mente híressége a kurta szoknyás hat falu, pontosabban a kurta szoknyás viselet hat faluban, Kőhídgyarmaton, Kicsinden, Kéménden, Bényben, Páldon és Kisgyarmaton. Sehol ilyen rövid ráncos szoknyát nem találni másutt az országban. A régi módi szerinti  selyemszoknyát s hozzá a mellényt és piros csizmát ma is viselik az asszonyok és a lányok nagy ünnep, búcsú alkalmával  vagy amikor fellépnek a folklórcsoporttal és bemutatják falujuk hagyományos táncait és szokásait a környéken. Úgy mondják, azért lett rövid a szoknya a hat faluban, mert a török basának a régi időben nagyon megtetszettek a tüzes szemű, fürge lábú nők a Garam partján, és többet is szeretett volna látni legalább a lábukból. Parancsba adta hát, hogy rövidítsék meg a szoknyájuk hosszát. A furfangos asszonyok engedelmeskedtek ugyan, levágtak a szoknyából, a derekát azonban meghosszabították. Így a lábukból továbbra sem látszódott több, mint addig.

 

  

 

A Duna errefelé határfolyó Magyarország és Szlovákia között. Párkányt és a túlparti Esztergomot, az egykori királyvárost a folyón átívelő Mária Valéria híd köti össze.  Hosszú éveken át csak komp közlekedett a két part között. A hidat az utolsó háború végén fölrobbantották a visszavonuló katonák. Néhány éve azonban újra megépült, mégpedig az eredeti hasonlatosságára. Azóta megélénkült a forgalom a Duna két partja s a két város között.

 

     

 

A Szent Benedek apátság kolostorának története Bényben a nagyon régi időkbe nyúlik vissza. A legenda szerint még  Géza király rendelte el az építését. Éppen a Garam partján táborozott (ő is) és a Salamon király elleni háborún törte a fejét, amikor a folyó túloldalán fényt pillantott meg. Átment a túlpartra, hát Salamon térdelt ott egy tisztáson nagy fájdalmában.  A látvány annyira meghatotta Géza királyt, hogy nyomban apátság építésére határozta el magát. A bényi kolostor a legnagyobbak és legszebbek egyike az országban.  Temploma magasan a táj fölé emelkedik. Kapuit nagyszerű kőfaragványok díszítik. Bent a templomban az egyik oszlopfőre vadászjelenetet faragtak a régi mesterek. Értékes ez a kőfaragvány azért is, mert jól látható rajta, hogyan öltözködtek és miként vadásztak akkoriban az emberek.

 

  

 

Zselíz város nevezetessége a Schubert-park s benne az Esterházy-kastély. A nyári hónapokban itt tanította zongorázni a család nagylányait a híres bécsi zeneszerző, Franz Schubert.  Az épületben ma múzeum van. A Schubert-park másik neves építménye Zselízen a szabadtéri színpad.  Nagy folklórfesztiválokat szoktak itt tartani korábban.  A seregszemlére az ország minden vidékéről érkeztek hagyományőrző csoportok sokféle tarka népviseletben.

 

 

Kérdezz!

Mi az oszlopfő?

A nagy épületek templomok, paloták mennyezetét, boltíveit régen (még nem volt vasbeton) kőoszlopokkal támasztották alá. Az oszlop felső részét, hogy jobban támasszon, szélesebbre faragták és leveles, indás s más faragványokkal díszítették. Ez az oszlopfő.

 

Tudtad?

A török pasa (vagy basa) magas rangú hivatalnok volt a régi muzulmán országokban.