Királyos regék - Vazul története

 

Bölcs és igazságos uralkodóként ismerte meg a világ a magyarok első királyát, Istvánt. Fáradságos, nehéz munkával kormányozta országát, térítgette népét a pogányról a keresztény hitre. Tudós könyveket tanulmányozott közben, hogy ítéleteiben igazságos legyen.

Messzi földről, idegen országokból is sokan felkeresték, hogy a szavát meghallgassák, rendeléseit megtartsák. Halála után a nép sokáig csak "a szent királyként" emlegette őt. Templomokat szenteltek a tiszteletére. A Szentkirály nevét máig sok település őrzi a Kárpát-medencében. Nagy gonddal nevelte, nagy szeretettel oktatta István király egyetlen fiát, Imre herceget. Nevelését Gellért püspökre bízta, de az ország kormányzására maga tanította. Amikor Imre herceg nagyon is korai halállal meghalt, gyászba borult az egész ország, megsiratta az egész nép.

 

Vazul kálváriája

István király bánatában súlyos betegségbe esett. Betegségében a gond is kínozta, mert jól látta, hogy senki sincsen a rokonságában, aki halála után az országot a kereszténységben megtartaná. Amikor a király érezte, hogy a betegség erőt vesz rajta, töprengeni kezdett, hogy kit válasszon utódjának. Végre úgy határozott, hogy Vazult, nagybátyjának a fiát választja. Ekkor Vazul fiatalkori vétkei miatt a nyitrai börtönben senyvedett, ezért a király parancsot adott, hogy engedjék ki őt onnan. Ám mielőtt a király követe a paranccsal megérkezett volna Nyitrára, a rosszakarók Vazult megvakították, a fülébe ólmot öntöttek, hogy ne lehessen belőle király. Amikor István király látta, hogy Vazult gyalázatosan megcsonkították, keserves könnyeket hullatott, de betegsége miatt a gonosztevőket méltóképpen megbüntetni már nem bírta.