Királyos regék - III. Béla

 

Nagy formátumú uralkodó volt III. Béla, de a trónra jutása nem ment könnyen. Sokan ellenezték. Attól tartottak, hogy vele idegenek jutnak hatalomhoz az országban, hiszen ő maga idegen országban nevelkedett. A bölcs Könyves Kálmán országlását követő időkben azonban mégis ő lett a legjobb királya Magyarországnak.

 

III. Béla

Béla herceg apja azt kívánta volna, hogy végre vége legyen az országban a sok trónharcnak, belviszálynak. Ezért még abba is belenyugodott, hogy Béla fiát a bizánci császár udvarába küldje, a császár pártfogása alá. Béla herceg így Bizáncban nevelkedett. A császárnak ekkor még nem volt saját fia, s a herceget örökösének tekintette. Mária lányát is eljegyezte vele. Mégsem lett Bélából bizánci császár, hanem visszatért hazájába, s Magyarország királyává koronázták. Jól gazdálkodott a királyi jövedelmekkel. Tetemes bevételei voltak, nagyobbak, mint akkoriban sok nyugati ország uralkodójának. Így aztán bőkezűen adakozhatott kolostorok építésére, szerzetesrendek javára. Királyi székhelyét, az esztergomi palotát is pompásan megújította, francia építőmesterekkel még székesegyházat is emeltetett benne.

 

  

 

Béla király elrendelte, hogy minden ügyet, amivel hozzá fordulnak az alattvalók, írásba foglaljanak. Addig ez nem volt általánosan szokás, az iratokat a papok állították ki. Ekkor viszont külön testület alakult a királyi ügyek intézésére, amit kancelláriának neveztek. Hosszú évszázadokon át a királyi kancellária volt a legfontosabb államügyeket intéző hivatal Magyarországon.

E korai évszázadokban készült iratokat okleveleknek nevezzük. Szinte kizárólag latin nyelven írták őket. Pergamenre, régi nevén hártyára készültek. Az olcsó kínai eredetű papír épp ekkoriban jelent meg Európában.

A királyi kancellária vezetője, a kancellár őrizte a király címeres pecsétnyomóját, amivel az iratokat hitelesítették. Az emberek túlnyomó többsége abban a korban nem tudott írni-olvasni, így a pecsét az uralkodói hatalmat is kifejezte az iraton. Kezdetben szalagon vagy zsinóron függött. Viaszból, kivételes esetekben fémből készült. A legünnepélyesebb iratra aranyból készült pecsétet függesztettek, melyet bullának neveztek.

 

  

 

Béla király és a Bankó lánya

Lovagi tornára, vitézi próbára hívta az urakat III. Béla király. Meghívta Bankót is, aki már sok csatában megmutatta karjának erejét.

– Hej – sóhajtozott Bankó –, ha megvolna a régi erőm! De csúffá tesznek, érzem, hogy csúffá tesznek a fiatalok a király udvarában!

Addig sóhajtozott, addig búslakodott, amíg elébe állt kilenc szép lánya közül a legkisebb, a legszebb.

– Én szerelmes atyám, neked fiúmagzatot nem adott az Isten, én leszek hát a fiad! A hajamat vágasd le, a ruhámat huszár módra csináltasd meg, adj velem jó lovakat és fegyverhordozó szolgákat, a többit bízd rám. Felmegyek a királyi udvarba, és amint fiadnak illik, úgy teszek.

Mit tehetett a vén Bankó? Hamar felkészítette a lányát, adott melléje néhány jó katonát, s azzal elbocsátotta a király udvarába.

Amikor Béla király az ifjút meglátta, erősen elcsodálkozott. Az ifjú legényesen járt, de a tekintete mást mondott, szép lánynak a pillantása volt. De hiába kérdezte, a lány nem árulta el magát, hanem nagy büszkén így szólt:

– Vagyok olyan legény, mint a király legjobb vitéze!

„Na megállj, majd próbára teszlek én!” – gondolta magában a király. Mindjárt parancsot is adott százhetvenhét vitézének, hogy teljes fegyverzetben mind Buda piacára menjen, de orsót, rokkát vigyen magával valamennyi. Mert ha Bankó lányt küldött, a lány az orsót, rokkát veszi szemügyre, de ha legényt, az elmegy mellette, és a fegyvert fogja megtapogatni.

Mindjárt kiállt a százhetvenhét vitéz Buda piacára, ott mutogatta a sok orsót, rokkát. De hiszen mutogathatta, mert Bankó lánya elvette az egyik vitéz erős kézíját, rátette a nyílvesszőt, és kemény feszítéssel felhúzta az íjat.

Amikor a vitézek ezt látták, újra próbára akarták tenni, és azt mondták:

– No, ha olyan nagy legény vagy, ám lőjünk célba mindnyájan!

Egymás után próbálkoztak a vitézek, hát egy sem talált célba. Bankó lánya volt az utolsó, egyenesen beletalált a cél közepébe.

Aztán követ hajítottak, versenyt futottak, még borivásban is versengtek, de mind csak a vén Bankó lánya lett az első. Akkor elmentek a királyhoz és jelentették neki, hogy nem lány az, hanem vitéz, de olyan, hogy mindannyiukat leverte még a borivásban is.

De a király még mindig gyanakodott, ezért fürdőbe hívta a lányt.

Ott ül már a fürdőben az egész csapat, maga a király is, egyedül a vén Bankó lánya nem akar fürdeni.   

– Ó, hatalmas király – mondja –, mennék én fürdeni, vígan lubickolni, de most kaptam levelet édesapámtól, s azt írja a törökök, tatárok minden váramat égetik, rabolják.

Kiugrott erre a király a fürdőből, mindjárt ajándékokat hozatott, a vén Bankó lányát gazdagon megajándékozta, szépen elbúcsúztatta.

Az csak akkor fedte fel magát, amikor már elindult vele a gálya. Hiába küldte utána a király csónakokkal a vitézeit, utol nem érhették. Hazaérkezve a lány a vén Bankóval jót kacagtak a felsült királyon.

 

Tudtad?

A leírások szerint Béla király termetre is nagy volt, vagy 190 cm, ami abban az időben óriásnak számított.

Az esztergomi királyi palota megmaradt részeit az utóbbi években állították helyre. Azóta a turisták is látogathatják e remekműveket.