Májusban erdőn-mezőn nagy a nyüzsgés. A későn érkező madarak fészket raknak, a korán érkezők és a nálunk telelők már a fiókák nevelésével vannak elfoglalva. Ebben a hónapban születnek az őzsuták és a szarvastehenek gidái. Kibújnak a vackukból a kisrókák, és már a rókalyuk előtt hancúroznak a meleg napon. Nyílik a sok virág, és mind arra vár, hogy beporozzák.
A virágok beporzásának nagy munkáját a rovarok, a méhek, lepkék végzik. Amint virágról virágra szállnak, szívogatják az édes nektárt, a lábukon átviszik a virágport egyik virágról a másikra. A virág ezzel beporzódik, megtermékenyül.
Micsoda csodalények a lepkék! Különös átváltozásokra képesek. Az apró petékből először hernyók lesznek. A hernyók, ezek a gusztustalan lények folyvást esznek. Lerágják a növények friss hajtásait, leveleit, és amikor már elég nagyra nőttek, bebábozódnak. A bábokból aztán egyszer csak kirepülnek a színpompás lepkék.
A lepkéket, ezeket a törékeny, színes szárnyú rovarokat a tavasz első meleg napsugarai csalogatják elő. A telet pincékben, padlásokon, farakások zugaiban, fák odvában vészelték át. Tavasszal és nyáron át aztán a virágok hűséges látogatói. Szeretnek a virágszirmokon megpihenni, hosszan elidőzni, napozni. Nagy hasznot hajtanak, beporozzák a virágokat. Legtöbbjük rövid kis életében szinte nem is táplálkozik. Hosszú pödörnyelvükkel csak virágnedveket, nektárt szívogatnak.
A nappali pávaszem össze se téveszthetnénk más lepkével, tarka pávaszemfoltjáról azonnal felismerhető. Ezek a szemfoltok azonban nemcsak díszek. Elijesztik az ellenséget. A lepke hirtelen széttárja a szárnyait, a meglepő látványtól a kisebb madarak megijednek, és míg észbe kapnak, a lepke elrepül.
A halálfejes lepke még az embereket is megrémiszti. A torán egy halálfejszerű rajzolat látható. De nemcsak ezt találták ijesztőnek régen az emberek, hanem a hangját is. A lepkék legtöbbjének nincs hangja, ennek azonban van. Amikor nyugtalan, mintha egér cincogna, máskor fütyülő, zúgó hangot ad ki a torkából egy vékony hártya rezegtetésével. A méhek ettől a hangtól teljesen megbénulnak, és nem tudnak védekezni. Ezt használja ki a halálfejes lepke. Míg a méhek ájultan hevernek a kaptárban, ő megdézsmálja a mézkészletüket. Szüksége is van a sok energiára, hiszen tavasszal, amint kikel a bábból, hosszú vándorútra indul. Déli hazájából, a Földközi-tenger mellékéről északra vándorol. Sokan közülük egészen Svédországig is eljutnak. Vándorútjuk során találkozhatunk mi is velük a Kárpát-medencében.
Kérdezz!
Hogyan találja meg a lepke a virágokat?
A rendkívül jó szaglása és a tájékozódási képessége révén. A lepkék több szász méterről is megtalálják egymást, és megismerik a virágokat.
Tudtad?
Amint a bábból kibújik a lepke, a szárnyaiban levő erekbe levegő tódul, a szárnyak ettől szétterülnek és megmerevednek. A lepkeszárnyakat színes pikkelyek borítják. Ezek különleges szerkezete és a bennük levő festékanyag határozza meg a lepke színét. A nappali lepkék tarkák, az éjjel repülők általában barnásszürkék.
Feladat
Milyen lepkék élnek a lakóhelyeden? Készíts táblázatot aszerint, hogy nappal vagy éjjel repülnek!