A 21. század csodái 9. rész - A lebegő vasút

 

Az utóbbi hónapokban többször is lehetett hallani arról, hogy a japán kísérleti maglev vasút világrekordot döntött. Először 589 km/órás sebességről, pár nap múlva pedig már 600 km/óra feletti értékekről szóltak a hírek! Micsoda száguldás! De hogyan képes ilyen gyorsan haladni egy vonat? Hol lehet vele utazni? És egyáltalán, mi az hogy maglev vasút?

 

A maglev szó a lebegő mágnesvasút kifejezés angol rövidítése. Egy olyan speciális vasúti rendszert takar, ahol nincs hagyományos sín és vonatkerék, hanem a jármű mozgatását és „sínen” tartását a mágneses tér biztosítja.

A lebegtetés

A mágneses lebegtetés és meghajtás módszerét már az 1930-as években kidolgozták. Maga az elv nem is túl bonyolult. Biztosan te is tudod, hogy a mágnesek két ellentétes pólusa vonzza, a két azonos pólusa pedig taszítja egymást. (Otthon ezt két hűtőmágnessel ki is próbálhatod.) Itt is ez az elv gondoskodik a járművek mozgatásáról egy kis elektromossággal és 21. századi technikával „megfűszerezve”. A maglev vonatok elképesztő, szinte már a repülőgépeket is meg közelítő sebességét az biztosítja, hogy a vonat menet közben a vasúti pálya felett lebeg. Így egyáltalán nincs súrlódás, amely sebesség- és energiaveszteséget okozna. A maglev energiafelhasználása éppen ezért rendkívül alacsony.

 

 

Kérdezhetnénk, hogy akkor miért nem mágnesvasutak hálózzák be a világot? Tény, hogy Németországban már évtizedek óta fejlesztik a magleveket, és el is készült egy 27 km hosszú pálya, ahol tovább tesztelik a rendszert. Japánban, a kísérleti pályán – mint ahogyan már szó volt róla – sorra dönti a sebességrekordokat a Csúó Sinkanszen. Az egyetlen, utasok által is használható maglev vasút mégis Kínában, Sanghaj városában működik, és az is mindössze 30 km hosszú. Nos, az ok természetesen a pénz, az egészen szédítő építkezési költségek.

 

 

A maglev vonat számára ugyanis teljesen különálló vasúti pálya kell. Ráadásul az eszement sebesség miatt ezt a pályát semmi sem keresztezheti, még véletlenül sem, tehát el kell zárni a környezetétől. Japánban ezt úgy oldották meg, hogy a szerelvény egy U alakú csatornában fut. A német változat viszont kiemelkedve a környezetéből, 6-10 méter magas betonoszlopokon közlekedik. Emiatt iszonyúan költséges ez a techonológia. S így érthető, hogy a maglev vonatok fejlesztését csak olyan országokban kezdték el, ahol van rá pénz, másrészt a nagyszámú és gyorsan célba érni akaró utazóközönség miatt szükség is van rá.

 

 

Érdekesség: Ha a maglev költségeit nem a hagyományos vasútépítés költségeivel, hanem a légiközlekedésével hasonlítjuk össze, akkor már nem is tűnik olyan drágának ez a technológia. Amint tudjuk, a repülőgépek a legnagyobb károsanyag-kibocsátó járművek közé tartoznak. Egy maglev vonat áramellátását viszont teljes egészében meg lehet oldani nap-, szél- vagy vízenergiával, tehát megújuló energiaforrásokból. Szóval nem elképzelhetetlen, hogy egyszer mégiscsak maglev vonalak hálózzák be majd a világot.

 

Tudtad?

A mágnes egyik végét rendszerint kékre, a másikat pirosra festik, és északi meg déli pólusnak nevezik őket. A Földnek is van mágneses tere. Ennek két pólusa az Északi- és a Déli-sark közelében található. Ezért van az, hogy az iránytű, ami nem más, mint egy szabadon lebegő mágnesdarab, bárhol a világon az észak-dél irányba áll be. Mindezt valószínűleg a Föld belsejében levő olvadt fémek áramlása okozza.