Királyos regék - Árpád-házi Szent Margit

 

Nagy pusztítást vittek végbe a tatárok, amikor IV. Béla király idejében betörtek Magyarországra. A király ugyan megkísérelte föltartóztatni a hatalmas sereget, de a Sajó folyó melletti Muhinál borzalmas vereséget szenvedett. Ő maga is alig tudott megmenekülni. Egészen a tengerig, Dalmáciába futott üldözői elől a feleségével.

Ekkor fogadta meg a királyi pár, hogy születendő gyermeküket felajánlják Istennek ‒ Magyarország megmeneküléséért. Amikor visszatértek, szinte elölről kellett kezdeni az országépítést, olyan igen elpusztult Magyarország. De a fogadalmukról nem feledkeztek meg, és Margit leányukat Isten szolgálatára adták.

 

  

 

Szent Margit

Alig volt Margit hároméves, amikor királyi atyja átadta őt az apácáknak Veszprémben. A kedves nővérek közt, az ő kolostorukban növekedett fel Margit. Majd atyja Budán, a Duna által körbefolyt Nyulak szigetén építtetett a számra egy szép kis rendházat templommal. Itt élte le rövid életét a királylány. Betegeket gondozott, szegényeket ápolt, imádkozott és vezekelt. Kétszer is  kiléphetett volna a kolostori élet szigorú rendjéből. Feleségül kérte őt először a lengyel, aztán a cseh király, de ő a világi életet, a házasságot mindkétszer visszautasította. Életét nemcsak a szülei fogadalma miatt, hanem saját szabad akaratából is egészen Isten szolgálatába állította, és a maga számára minden földi kényelemről lemondott. Példás, tiszta életéért később szentté avatták.

 

     

 

Margit mindössze 29 éves volt, amikor meghalt. De még így is három évvel többet élt, mint nagynénje, királyi apjának testvére, Szent Erzsébet. Korai halálukat mindkettőjüknek a sok nélkülözés, szenvedés, a hiányos táplálkozás, testük rendszeres gyötrése és kínzása okozta. Ma ezt az önsanyargató életmódot szinte fel sem tudjuk fogni, meg sem értjük. Annak a kornak az emberétől azonban nem állt távol, hogy áldozatot hozzon, akár a saját életét is odaadja egy fontosnak tartott ügyért.

 

 

Margit és a nővérek

Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges leánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király, megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart a házasságról. Hanem ő annak örült, ha magát megalázhatta, és az apácanővéreknek szolgálatot tehetett. A nemes magyar király egyetlen lánya, az ország büszkesége ott főzött a konyhán, elmosta a tálakat és a fazekakat, és hordta a tüzelőt. Télen is ő tisztította a halat, ezért aztán kezén a bőr meghasadozott, és a vére kiserkedt.

Ez a szentséges szűz nagyon szerette a szegényeket, és maga is szegénységben akart élni. Ruhája mindig szakadozott és foltos volt. Néha a sárból vett fel posztódarabokat, és azzal foltozta meg köntösét. Fején egyszerű fátyolt hordott, mint a többi nővérek. A sarui is mind leszakadoztak a lábáról. Ágya csak egy földre vetett gyékény volt, erre néha egy kődarabot tett párnának. Ezen nyugodott a magyar király lánya. Soha pihenést nem engedett magának, testét gyakran még korbácsolással is gyötörte. Ezért kora ifjúságában nagyon elgyengült, és hamarosan a halála is elkövetkezett.

 

Tudtad?

A Nyulak szigetét a szent életű királylányról ma Margitszigetnek nevezzük. A kolostornak, amit atyja a szigeten építtetett, és ahol a királylány 12 éves korában fogadalmat tett, ma már csak a romjai láthatók. De ennyiből is kitűnik, milyen szépséges építmény lehetett egykor. Mellette királyi ház is állt. Itt temették el Margitot, a sírja ma is itt van a romok közt.

 

     

 

Szent Erzsébet virága a rózsa. Rózsákkal ábrázolják őt a  képeken, szobrokon a legenda nyomán, ami szerint egyszer a kötényében rózsákká változtak a szegényeknek vitt kenyerek. Szent Margitot is virággal szokták megjeleníteni.  Az ő virága a tisztaság és az ártatlanság jelképe, a liliom. Leegyszerűsített, stilizált rajzával ruhaszöveteket mintáztak, épületeket díszítettek. Sok család és város címerébe is bekerült.  Például a francia királyi család címerébe, és így a későbbi, francia származású magyar királyokéba is.