Kirándulni nagyon jó! Tina és Toby legszívesebben kerékpárral járják a vidéket. A nyáron több várhoz és várromhoz is ellátogattak, megnéztek néhány várost, végigkerekeztek szép vidékeken. Egypárszor autóbusszal, máskor meg vonattal is utaztak. Szeptemberben a Kis-Kárpátokba kirándulnak. Azért éppen ide, mert a Kis-Kárpátok hegyoldalain ilyenkor érik a szőlő.

 

A hegyvonulat lejtőin

A hegyvonulat lejtőit nyáron át sok napfény éri, és ősz elejére kiválóan beérik rajtuk a szőlő. A talaj összetétele is olyan, hogy ez a finom, édes gyümölcs jól megterem benne. Tudták ezt régen is az emberek, és már sok századdal ezelőtt szőlőtermelők települtek a vidékre. Még Németországból is érkeztek szőlőművesek Pozsonyba, Bazinba, Modorba. Ezekben a városokban nemcsak magyarul és szlovákul, hanem németül is beszéltek egymással az emberek otthon, az utcán és a boltokban még nemrégiben is.

 

A Dunán

Aki szeret hajózni ‒ mint Bibi ‒, akár a Dunán is érkezhet a vidékre. Gyönyörű a nagy folyó, amint a Dévényi kapunál áttöri a Kis-Kárpátok szikláit és megérkezik Pozsonyba, abba a városba, ahol nemcsak szőlőművesek éltek, de királyokat is koronáztak egykor. Ma Pozsony Szlovákia fővárosa.

 

  

 

A dévényi vár

A dévényi vár romjai egy hatalmas kősziklán meredeznek a Duna folyó fölött. A régi századokban innen ellenőrizték az országból ki- és bevezető vízi utat.

 

 

Szőlőműveseknél

Bazin századokkal ezelőtt Magyarország leggazdagabb városai közé tartozott. Vagyonukat polgárai a kiváló minőségű bornak köszönhették, amit a Kis-Kárpátok lejtőin termelt szőlőből állítottak elő. A város ma is a vidék legnagyobb bortermelő helye.  Ősszel vidám szüreti ünnepséget tartanak, ahova a turisták is szívesen ellátogatnak.

 

  

 

Fazekasok városa

Modor városát még a címerében is egy szőlőtőke jelképezi. Bár a modori fazekasok edényei ugyancsak messze földön híresek voltak régen. Fazekak, korsók, tálak készültek a műhelyeikben szép fehér mázzal bevonva, kék, sárga mintával díszítve. Habán kerámiának mondták ezeket a jellegzetes díszítésű edényeket, mégpedig azért, mert a habánok készítettek először ilyeneket. Ma már sajnos csak néhány fazekas dolgozik a városkában, a kerámiagyár is jó néhány éve abbahagyta a termelést.

 

  

 

Modor városát valamikor erődített falakkal védték a lakói. Ezeket mára lebontották, jóformán csak az egyik kapu maradt meg belőle, amelyen át be lehetett jutni a városba. A kapu mellett álló bástyában ma múzeum van. Itt mutatják be a modori fazekasok szép cserépedényeit.

 

Tudtad?

A habánokat századokkal ezelőtt a hitük miatt elüldözték lakóhelyükről, Svájcból. Vándorlásuk során jutottak el Magyarországra. Így telepedtek meg többek között Modorban, és itt is folytatták szép mesterségüket, az edénykészítést.