Bibi és Józsi 1. rész - A hajón

 

– És ez micsoda? – kérdezte Bibi a hajó fenekén, a gépházban.

– Ez a segédgép – válaszolta Józsi büszkén, és a szemével szinte megsimogatta a szerkezetet, amire Bibi éppen rábökött.

Bibi tátott szájjal bámult.

– És ez a gép mit csinál? – kérdezte aztán jobbról balra döntve a fejét, hogy jobban szemügyre vehesse a vizsgálat alá vett műtárgy minden porcikáját. Így a jobb copfja helyett most már a bal csiklandozta a vállát, amit Bibi különösen szeretett.

– Segít a nagy gépeknek dolgozni. Pont, ahogy te szoktál nekem – magyarázta Józsi továbbra is igencsak düllesztve a mellét. Nagyon szereti végigmutogatni a kedves gépeket Bibinek, Bibi pedig nagyon szereti újra és újra végignézni őket.

– Aha – bólintott Bibi. – Akkor én is segédgép vagyok! – kiáltott fel vigyorogva. – Ez már igen!

Ezután Bibi és Józsi felmentek a hátsó fedélzetre – a farba, ahogy Józsi szokta mondani, és amit Bibi sosem állt meg kuncogás nélkül –, hogy Bibi megihassa a limonádéját.  Ő maga keverte! Természetesen Józsi is kapott belőle, de ő több cukorral, mert nem szereti a savanyút.

Így telt lassan a délután a hajón Józsival és Bibivel.

 

A hajó, rajta Józsival, a gépkezelő matrózzal és Bibivel, az első osztályt frissen végzett szöszke kislánnyal a hajógyár öblében állt, a partfalhoz kikötve.

Bibi és Józsi a legtöbb idejüket itt töltötték a hajók között, a kikötőben. Segítettek az elromlott, kopott jószágoknak visszanyerni a régi formájukat. Józsi hegesztett, fúrt, faragott, csavarozott, szerelt és festett, Bibi pedig limonádét és festéket kevert, csavarokat, anyákat, alátéteket, tipliket és fúrófejeket válogatott, vagy Józsi kezébe adta a kulcsot, amire éppen szüksége volt.

Időnként benézett hozzájuk bokros teendőinek intézése közben a hajó parancsnoka, Felhőshomlokú Kapitány, hogy szemrevételezze, halad-e a munka. Néha még segített is nekik, mert ha valaki, na, ő aztán az utolsó incifinci szegecsig fejből tudta, mi hol és hogy van a hajón.

Amikor aztán egy-egy hajó gyógyításával végeztek, mentek egy kört a folyón, próbaképpen. Ha pedig minden kiválóan működött, mehetett a hajó a dolgára, és jöhetett a következő. Így ment ez tavasztól egészen őszig.

 

Amikor hajóztak, a kapitány a kormányállásban vezette a hajót, Józsi pedig nagy hanggal matrózkodott. Józsinak nagyon erős hangja volt. Kellett is, hogy fel tudjon kiabálni a kapitánynak, hány méterre van a part, amikor kikötnek, meg ilyenek.

Józsinak akkora volt a hangja, hogy a többi hajón is meghallották, amikor kiabált. Akkora volt, hogy majdnem bele se fért Józsiba, és folyton kikívánkozott belőle. Ezért Józsi akkor is hangosan beszélt, amikor nem kellett volna. Például mert Bibi ott áll mellette a hajókonyhában, és azt kérdezte tőle, hogy kér-e vajas kenyeret vagy rántottát.

– Még jó, hogy kérek! – süvöltötte ilyenkor Józsi. – Töltött lovat kád rizzsel is meg tudnék enni! No de majd én megsütöm a tojást – halkította le aztán a hangját nagy erőfeszítéssel, hiszen Bibihez beszél –, mert te még olyan kicsinkó vagy, hogy föl se éred a tűzhelyt.

 

Bibi és Józsi nagyon szeretik a rántották, legtöbbször azt reggeliznek, vagy bundás kenyeret. Bibi mindkettőt nagyon szereti, és sokszor nem tudja eldönteni, melyiket is enné szívesebben. Egy reggel, amikor Felhőshomlokú Kapitány is lement hozzájuk a konyhába, hogy megbeszéljék Józsival, milyen munkák várnak rájuk meg a hajóra aznap, Bibi épp a nyitott hűtő előtt állt, és tanácstalanul nézegette a polcról rámosolygó tojásokat.

A Kapitány lenézett rá (mert igen nagy ember volt), és megkérdezte:

– Mi a helyzet, Bibi?

Bibi felkapta a fejét. Nem is gondolta volna, hogy a kapitány egyszer majd észreveszi, hogy ő is a hajón van, olyan kicsike volt hozzá képest.

– Nem tudom, melyik legyen – magyarázta Bibi csodálkozva és egy kicsit zavartan –, rántotta vagy bundikenyér? Mármint reggelire… izé a Józsinak meg nekem… meg neked, ha esetleg…

– De nekem ám száz tojásból – süvöltött Józsi a tányérok közül –, mert kilyukad a gyomrom, olyan éhes vagyok, az ám!

– Figyelj, mutatok neked valamit – nézett le megint a Kapitány mosolyogva Bibire, aki ezen megint igencsak csodálkozott, hiszen a Kapitány sose mosolyog. – Nem kell választanod. Olyan reggelit készítek én most nektek, ami egyszerre rántotta és bundás kenyér. Még az apukám mutatta gyerekkoromban.

Bibi csak ámult. Furcsa volt arra gondolnia, hogy Felhőshomlokú Kapitánynak is van apukája, és hogy gyerek is volt valamikor. Meg arra is, hogy hogyan lehet valami egyszerre bundás kenyér meg rántotta.

Felhőshomlokú Kapitány ekkor hagymát vett elő, meg sonkát, tojást, kenyeret, meg vágódeszkát, kést serpenyőt, és szeletelni, keverni, sózni és pirítani kezdett. Alig tíz perc múlva aztán újra lenézett a feszülten figyelő Bibire.

– Ehetünk.

Józsi közben szépen megterített, hozott magának kávét, a többieknek meg limonádét.

Bibi hát gyorsan letelepedett az asztalhoz, és belemosolygott a tányérjába. Mert mit látott benne?! Rántottásbundáskenyeret! Bundáskenyérrántottát! Úgy ám!

Így telik egy szép reggel Józsival és Bibivel és néha Felhőshomlokú Kapitánnyal a hajón.

 

Hajókonyha

 

Míg Felhőshomlokú Kapitány szeletelt, kevert, sózott és pirított, Bibi erősen figyelt, és mindent pontosan megjegyzett. Aztán amikor a bundáskenyér-rántotta mind egy szemig eltűnt a tányérokról, Józsival elmosogattak és még a konyhát is kitakarították, az asztalfiókból Bibi elővette a jegyzetfüzetét meg a ceruzáját, és pontosan lejegyezte, hogyan készült Felhőshomlokú Kapitány reggelije. Kíváncsi vagy rá? Íme, a recept! Próbáld ki te is!

 

Bundáskenyér-rántotta, ahogy Felhőshomlokú Kapitány készíti 3 éhes matróznak

 

Hozzávalók:

12 tojás, 4 nagy szelet kenyér négybe vágva, 1-2 fej vöröshagyma, sonka vagy szalonna ízlés szerint, kevés vaj vagy olaj, só, bors.

 

     

 

1. A Kapitány a hagymát cikkekre, a sonkát pedig kis kockára vágta.

2. A tűzhelyen egy nagyobb serpenyőben felolvasztott egy kanál vajat.

3. Rádobta a hagymacikkeket, pár percig kevergette, és hozzáadta a sonkát, szalonnát. Megpirította kicsit.

4. A tojásokat egy nagyobb tálba törte, villával felverte, megsózta, megborsozta.

5.  A kenyérdarabokat a tojásba áztatta.

6. A tojást a kenyerekkel együtt a serpenyőbe zúdította, és kevergetve, a kenyérdarabokat mindkét felükön megsütötte.

 

     

 

Jó étvágyat!

 

Egri Mónika rajzai